Szerző: presshelsinki
2016.06.29.
Mi is történt pontosan Röszkén tavaly szeptember 16-án?
Ahogy a video-felvételek és vallomások alapján látom, az eseménysort két részre lehet osztani. Az egyik maga a tömegzavargás, a másik a tömegoszlatás. A tisztánlátásban mindenkit nagyban segített volna, ha az egész rendőri intézkedésfolyamatot korrekten kivizsgálják. Csakhogy már rögtön az események után a főkapitány kijelentette, hogy a rendőrségnél semmi problémát nem lát, az intézkedés mindenben szakszerű és jogszerű volt. A Helsinki Bizottság az ombudsmannál indítványozta a számtalan sérüléssel járó akció kivizsgálását, de kérésünket elutasították.
Mennyire fontosak az események szempontjából az egy nappal korábban beállt jogi változások?
Meghatározóak. 2015. szeptember 15-én állt fel a jogi határzár és vált büntetendővé a fizikai határzár megsértése. A menekülők ezekről a kulcsfontosságú változásokról alig tudhattak valamit. Egy nappal korábban még át lehetett jönni, de 15-étől már nem lehetett úgy átmenni a határzáron, hogy az ne lenne bűncselekmény. Fontos körülmény az is, hogy a Röszke 1-es határátkelőnél a rendőrök még aznap is átengedtek néhány tucat menekülőt. Amikor ott is megszűnt a lehetőség, a két kapu előtt végképp feltorlódott a sok-sok száz fős tömeg, köztük gyerekek, öregek és betegek. Ki közelebb volt, ki kicsit messzebb. Nőtt a feszültség, mert a tömeg semmit nem tudott arról, miért nem lehet az, ami néhány órája még simán ment. A magyar államra és szerveire sohasem volt jellemző, hogy interkulturális mediáció segítségével korrekten tájékoztassa a külföldieket. Pedig ha megteszik, megelőzhetővé vált volna a zavargás...
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.