Szerző: PARA-KOVÁCS IMRE
2016.06.27.
Ideje összefoglalnom önöknek, ott a jövőben, hogyan is alakult és folyt az élet nálunk a zombi apokalipszis előtt. Mármint ha lesz egyáltalán valaki, aki elolvassa ezeket a sorokat, és nem emelkedik ki a választékból egy másik értelmes faj az ember helyett. Utóbbit nagyon támogatnám, amennyiben lenne ráhatásom, de persze nincs. Annyit azonban szabadjon megjegyeznem, hogy a kihalás az egyetlen esélyünk. Minden más lehetőség rosszabb.
De vegyük sorra, nem akarok kihagyni semmit, ami odavezetett, hogy agyzabáló, tántorgó élőhalottak népesítették be a bolygót, és igen, még Borsod megyét is, pedig azt senki sem gondolta volna.
Kezdjük azzal a közkeletű tévedéssel, hogy 2001-ben beköszöntött a harmadik évezred és a XXI. század, mintha a naptár bármit is számítana. Rohadtul nem köszöntött be semmi, csak simán folytatódott a XX. század, márpedig ez a század volt a századok segglyuka, a legelcseszettebb és legundorítóbb század az írott történelemben. Száz év, százegy, százkettő… Most a 116. évnél járunk, de egyáltalán nem látszik a vége, ez az évszázad nem csak a legrosszabb, de a leghosszabb is lesz, főleg összefogás nélkül. Vicceltem.
Talán azzal indult minden, hogy a választópolgárok észrevették: egyéni boldogulásuk szempontjából teljesen mindegy, hogy a felkészült, intelligens és elhivatott jelöltet választják meg, vagy az elmebeteg, veszélyes bohócot, így aztán már nem érdekelt senkit a kampány, az ígéretek vagy a következmények, hanem kizárólag a szórakoztatóértékre figyeltek, azaz olyan emberre szavaztak, akin lehet röhögni. Legalább ennyi jusson nekik, gondolták és tényleg...
De vegyük sorra, nem akarok kihagyni semmit, ami odavezetett, hogy agyzabáló, tántorgó élőhalottak népesítették be a bolygót, és igen, még Borsod megyét is, pedig azt senki sem gondolta volna.
Kezdjük azzal a közkeletű tévedéssel, hogy 2001-ben beköszöntött a harmadik évezred és a XXI. század, mintha a naptár bármit is számítana. Rohadtul nem köszöntött be semmi, csak simán folytatódott a XX. század, márpedig ez a század volt a századok segglyuka, a legelcseszettebb és legundorítóbb század az írott történelemben. Száz év, százegy, százkettő… Most a 116. évnél járunk, de egyáltalán nem látszik a vége, ez az évszázad nem csak a legrosszabb, de a leghosszabb is lesz, főleg összefogás nélkül. Vicceltem.
Talán azzal indult minden, hogy a választópolgárok észrevették: egyéni boldogulásuk szempontjából teljesen mindegy, hogy a felkészült, intelligens és elhivatott jelöltet választják meg, vagy az elmebeteg, veszélyes bohócot, így aztán már nem érdekelt senkit a kampány, az ígéretek vagy a következmények, hanem kizárólag a szórakoztatóértékre figyeltek, azaz olyan emberre szavaztak, akin lehet röhögni. Legalább ennyi jusson nekik, gondolták és tényleg...
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.