MAGYAR NARANCS - LIBERÁLIS SZEMMEL - REPUBLIKON BLOG
Szerző: Mikecz Dániel
2016.06.30.
A múlt heti brit népszavazásnak az Európai Uniót érintő konkrét intézményi és politikai változásokon túl is vannak következményei, még ha azok nem is olyan magától értetődőek és hosszabb távon fejtik majd ki hatásukat. A Brexit kapcsán az uniós – köztük magyar – állampolgárok státusza, a közös piac jövője, az európai integráció iránya és mélysége, valamint az euroszkeptikus politikai szereplők erősödése merül fel. A Brexit azonban azért is különleges esemény, mert az Egyesült Királyságra és a Nemzetközösség államaira is jellemző westminsteri modell szerint a parlamentnek van elsőbbsége a politikai rendszerben, annak szuverenitását semmilyen más szereplő nem korlátozhatja. Az EU-t érintő brit kritika többek között nehezményezte, hogy az a parlament szuverenitását sértette, azonban a népszavazások – még ha véleménynyilvánítóak is – nem kívülről és felülről, hanem belülről, alulról kezdhetik ki a parlament szuverenitását. A brit népszavazáson túl is egyre több jele van annak, hogy erősödik a közvetlen beleszólás igénye az állampolgárok részéről, azonban a hatalmon lévő politikusok könnyen a maguk közvetlen hasznára fordíthatják és kiüresíthetik a közvetlen demokratikus intézményeket.
Magyarországon már az első Orbán-kormányt értékelő tudományos és közéleti írásokban a prezidenciálódás, a cezarizmus és a vezérdemokrácia kategóriáival kívánták meg leírni azt a központosító, a hagyományos politikai intézményeken (érdekegyeztető fórumok, párt, parlament) túlnyúló politikai cselekvést, ami a kormányzást jellemezte 1998 és 2002 között. Ekkor ült össze három hetenként a parlament, csökkentette a kormány a jövedelem-megállapodásra is vonatkozó érdekegyeztetés jelentőségét, valamint hozzá kötődő párton kívüli személyeket helyezett a miniszterelnök kormányzati pozícióba. A vezérdemokráciák egyik fontos ismérve a karizmatikus politikai vezető, aki képes a politikai intézményeket megkerülve, közvetlenül a választókhoz intézni üzenetét. A vezérdemokrácia kialakulásában és a közvetlen vezér-választó kapcsolat kialakulásban lényeges szerepe van a modern tömegkommunikációnak, elsősorban a televíziónak és a tabloid sajtónak. A vezérdemokrácia legismertebb példája nem az első Orbán-kormány volt, hanem az egykori olasz miniszterelnök, Silvio Berlusconi Forza Italia pártja, mozgalma...
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.