FERGE ZSUZSA: SZÉCHENYI ISTVÁN EGYESÜLÉSEI ÉS A MAI CIVIL TÁRSADALOM

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: Ferge Zsuzsa
2016.06.17.

A Magyar Tudományos Akadémia Széchenyi István halála napjáról minden évben megemlékezik. 2016-ban Ferge Zsuzsa mondott emlékbeszédet, melynek kicsit rövidített szövegét két részletben közöljük. Az első részben Széchenyi közteherviseléssel kapcsolatos gondolataival foglalkozunk és azzal, hogy mennyiben felel meg Széchenyi elveinek a mai magyar adórendszer, az alábbiakban az autonóm civil társadalom szerveződéséről lesz szó, Széchenyi munkáiban és a mai magyar valóságban. A teljes szöveg minden hivatkozással az Esélyben jelenik meg.

Mély történelmi-strukturális okai vannak annak, hogy Magyarországon miért maradt le oly sokkal a nyugati mintától a „civil társadalom” fejlődése. Bibó István fél életműve erről szól, Szűcs Jenő ezt foglalja össze és gondolja tovább  Európa három régiójáról szóló alapvető munkájában. Gondolkodóink jobbjai gyakran küzdöttek azzal, hogy lehet-e, és hogyan lehet „az örökletes kórokat” meghaladni. Ide tartoznak, Bibó és Szűcs Jenő felfogásában, „az arra való hajlam, hogy a ’félelmek mechanizmusa’ az ’értelem mechanizmusának’ fölibe kerekedve a ’mozdulatlanság rendje’ rögződjék meg”, vagy a Babits által is kiemelt passzivitás, „a rezignált belenyugvás a dolgokba, hiszen amúgy is minden fontos ügyben valahol ’fent’ születnek a döntések” (Szűcs 1983). Széchenyi a küzdők közé tartozott egy olyan periódusban, amikor a változás reménye felcsillant. A fejlődés nyilvánvaló feltételei az ő szemében is a nemesi kiváltságok eltörlése, a szabadság és jogegyenlőség voltak, de ezek eléréséig is szerinte el kellett indulni. Ezt az indulást szolgálták „egyesülései”...

ITT OLVASHATÓ