Szerző: Kapelner Zszolt
2016.06.18.
Appeal of Polish intellectuals to the citizens and governments of Europe
Európát leleplezték. Kiderült, hogy az mégsem a tiszta kertek, felsöpört utcák hazája, ahol senki nem keres átlag alatt. Kiderült, hogy Európa éhezteti a fejlődő világot, vízbe fojtja a menekülteket, meghurcolja Görögországot, meghurcol minket, miközben pedig zavartalanul hirdeti saját kulturális és erkölcsi felsőbbrendűségét. Akik továbbra is hisznek Európában, végre kénytelenek hivatalosan is beállni az ábrándos széplelkek vagy a nyílt kultúrrasszisták táborába. Mi, baloldaliak pedig végre nyugodt és nyílt szívvel hagyhatjuk hátra Európát, a neoliberalizmus e rettentő szörnyetegét, hogy saját bűnei terhe alatt roskadjon össze.
A baloldali Európa-kritika újabban a Brexit-vita nyomán vált rendkívül aktuálissá, de nekünk is – akik nem készülünk sorsdöntő népszavazásra – nagyon fontos elszámolnunk vele. Maga a kritika persze nem új keletű, az Európa elleni baloldali vádirat Agamben, Negri, Harvey tíz-tizenöt éves könyveinek jegyzeteiből dolgozik (de nyugodtan támaszkodhatnánk Luxemburgra és Leninre is – nincs új a nap alatt): az Unió egy ideológiai eszköz a technokrata, bürokrata, demokratikus legitimitás nélküli tőkés elit kezében, amellyel fenntartja hatalmát a periféria – úgy Kelet-Európa, mint a fejlődő világ – szisztematikus kizsákmányolása által.
Ez természetesen igaz: a legnaivabbakon kívül senki nem számított rá, hogy az európai egység pillanatában majd testvéri ölelésben egyesülnek a kontinens népei. Az EU nagyszabású vállalkozása sem szólt másról, mint amiről az euroatlanti politika a Szovjetunió összeomlása után nagyjából szól: a washingtoni konszenzust a természeti törvény erejére emelni, az orosz érdekszférát minimálisra csökkenteni, a vasfüggönyt felszámolni, a térséget stabilizálni, mielőtt az európai államok ismét egymásnak esnek. Mi meg belementünk...
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.