Szerző: HaFr
2016.06.10.
Nem tudni, mikor bukik meg. Ha a jelenleg parlamenti ellenzéken múlik, még sokáig nem. Az a természetesség azonban, amellyel megroppantotta a nemzettel kapcsolatos romantikus illúzióinkat, intő jel kell, hogy legyen arra, mennyi mindent kell bepótolnunk és újragondolnunk. Amit látunk, mégsem különleges: egy demagóg populista a megtévesztett, hiányos politikai műveltségű választói réteggel összefogva bedarálja a civilizáció politikai intézményrendszerét és kulturális normáit. Ehhez talál magának amorális, színvonaltalan firkászokat és "véleményformálókat", a szabadpiacon eladhatatlan "tehetséggel" bíró oligarchákat, és kihasználja a nyugati civilizációt aktuális érő kihívásokat, sokkot.Nem tehetjük meg, hogy miközben az ország kisebbsége tehetetlenül vergődik a populizmust és demagógiát követelő többség rossz döntéseinek következtében, összeroskadunk, és nem kezdünk el gondolkodni a holnaputánon, amikor újra kell alkotni a nemzetünket irányító normarendszert, politikai, gazdasági és kulturális alapvetéseket. Konzervatívként nem hiszem, hogy forradalmi változásra esélyünk nyílhat, vagy egyáltalán üdvös volna ilyen. Azt viszont hiszem, hogy a jelenlegi társadalmi képességek hűvös felmérése után olyan útitervet kell lefektetnünk, amely reális végigkövethető, alkalomadtán módosítható, és a többség számára barátságosnak tűnik...
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.