BREXIT - MÉG MIELŐTT MENŐ LETT VOLNA

NAPI TÖRTÉNELMI FORRÁS BLOG
Szerző: Baranyi Tamás Péter
2016.06.21.

Nagy-Britannia soha nem volt ideális európai: túl önálló, túl elszigetelt, és közben mégis túl sok kapcsolata van a világ más részeivel. Ahogy azonban a 20. század folyamán egyre szűkebb lett a Brit Birodalom területe – és tényleges szuverenitása – egyre inkább megnyílt az út egy új, európai szerep elfogadása, sőt, akarása felé. Bár a korábbi, elzárkózó brit álláspont valamikor a szuezi kudarc után elpárolgott, még évtizedeket kellett várni a csatlakozásra. Ebben az időben a Brexit, vagy inkább a Br-not-enter legnagyobb támogatója Franciaország elnöke, Charles De Gaulle volt, később pedig a brit szélsőjobb és a szélsőbal közösen.

Nagy-Britannia a „világ műhelye”, és ha többé már nem is a világtengerek ura, semmiképp sem „egyszerű”, európai ország. Ez a fajta birodalmi gondolkodás nemcsak Churchillre, de Attlee-re és Edenre is jellemző volt. A katasztrofális vereséggel és megszégyenüléssel véget érő szuezi intervenció azonban lépésváltásra késztette az egykor büszke Britanniát. Világossá vált, hogy a felbomló gyarmatbirodalom helyét átvevő Nemzetközösség már nem úgy biztosítja az olcsó nyersanyagot és piacokat, ahogy korábban; a függetlenségüket elnyerő országok nem a font sterlinghez, hanem az amerikai dollárhoz igazodtak, vitás ügyeikben döntőbírónak nem Nagy-Britanniát, hanem a Szovjetuniót vagy az USA-t kérték fel. Világos volt, hogy Londonnak az európai kontinens felé kell nyitnia...

ITT OLVASHATÓ