Szerző: HaFr
2016.06.12.
...A neofeudalizmus preferált államának legnagyobb értéke a törvénykezés (tehát a törvények betartatása), a versenysemlegesség biztosítása, az oktatás, és esetleg a magaskultúra támogatása lehetne. Más minden alacsonyabb közösségi szinten, autonómiák mentén, egyéni erkölcsi döntések alapján történne, ennek megfelelően minimális adóelvonás, viszont nulla korrupció (forrásvesztés) mellett. Valaminek kétségkívül történnie kell a mai világunkkal, hogy az erkölcsi -- de a jogállami -- belátásoktól is elszakadt egyensúlytalan piac uralmának, az általa generált jövedelmi igazságtalanságnak, és az emberi életvilágok agresszív, progresszivista gleichschaltolásának véget vethessünk, de ezt ne az állam kontraproduktív tovább hízlalásával kíséreljük meg, viszont még azelőtt tegyük, hogy -- az antihumanizmusok és az egyenlőségi ideák megújuló támadásai nyomán, amelyek ma is, minden nap rombolják a társadalmak immunrendszerét, illetve a megmaradt liberalizmus bukásában érdekelt versenyképtelen rendszerek, mint a putyini és az orbáni rezsim szorgos munkálkodása nyomán -- ránk nem borul megint a fasizmusok hosszú, sötét árnyéka. A liberalizmus nem képes fenntartani a saját életfeltételeit -- ezt legalább 1914 óta tudjuk. A kérdés csak az, meddig teszünk úgy, hogy mégis.
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.