SÁRA TESTVÉRÜNK KERÜLETE

KANADAI MAGYAR HÍRLAP
Szerző: Aczél Gábor
2016.05.17.

Alábbi írásomat a húsz éven át megjelentetett (tervezett, jórészt írt, szerkesztett és tördelt) országos önkormányzati havi folyóirat alapító főszerkesztőjeként jegyzett utolsó előtti, 2009. márciusi számában, a 17-29. oldalon közzé tett Legyenek elevenek az árnyak című összeállítás részeként publikáltam. Érdemes az újságot “fellapozni” is.

– Sára testvérünk tette és a róla elnevezett templom a főváros XV. kerületében – mondta Hajdu László polgármester – összeköti a Biblia éve tavalyi és a holokauszt éve idei eseménysorozatát.

Testvérként említette Boldog Salkaházi Sárát a biborosprímás is, aki tavaly december 27-én felszentelte „a szolgáló szeretet budapesti vértanújáról” elnevezett – még nem teljesen befejezett – katolikus templomot. „Tekintsünk fel ebben a templomban mindig az ő alakjára – mondta –, kérjük a pártfo- gását nehéz időkben, hogy hiteles keresztények, érző szívű, bátor emberek lehessünk. És elmélkedjünk el az ő példájáról.”

„A szerencsétlenek ott álltak a víz szélén, és tudták, hogy meg kell halniuk. Voltak, akik jajveszékeltek és életükért könyörögtek. Ekkor, mielőtt a sortűz eldördült volna, egy alacsony termetű, rövid, fekete hajú nő valamilyen megmagyarázhatatlan nyugalommal kivégzői felé fordult, egy pillanatra szemükbe nézett, majd letérdelt, s égre emelt tekintettel széles, nagy keresztet vetett magára. Ez volt az utolsó mozdulata.” A zuglói nyilasperben vallotta ezt annak idején az egyik vádlott, nem tudván, hogy személy szerint kiről beszél. „Ez jellemző volt Salkaházi Sárára – állapította meg utóbb egy őt jól ismerő pap –, mindig arra oktatta tanítványait, hogy keresztet ne úgy vessenek, mintha legyet kergetnének, hanem szépen, összeszedetten, mint aki a hitét vallja meg.”

ITT OLVASHATÓ