Szerző: Gyarmathy Éva
2016.05.25.
A manipulátor a legpusztítóbb attitűd. A sok elutasítást, megszégyenítést és kudarcot megélt lélek kis eséllyel tud önelfogadást és önbizalmat felépíteni magában.
A manipulatív attitűdöt azok választják, akik önmagukat és másokat sem tartanak elfogadhatónak. Hátulról, ferde utakon, ügyeskedve próbálja elérni a céljait az ilyen ember, mert nem bízik sem önmagában sem másokban. Nem tudja elképzelni, hogy egyenesen kiállhat érdekeiért, mert nem hiszi el, hogy mások elfogadhatónak tartják. Alacsony az önértékelése, ráadásul másokban sem bízik meg. Ezért folyton gyanakszik, hogy mindenki (hozzá hasonlóan) alamuszi és manipulál.
A manipulatívak a legpusztítóbbak és a legkevésbé azonosíthatók éppen azon sajátosságuk miatt, hogy nem játszanak tisztán. Megtévesztően bármelyik másik attitűdöt mímelhetik. Gyakran úgy tesznek, mint akik az érdekeket egyeztetik, miközben hamisan a mások kárára szereznek előnyöket.
Erre példa az a tanár, aki mintha rendkívül empátiás lenne, azt mondja, hogy „mennyire szeretnék jobb jegyet adni, és milyen fájdalmat okoz, hogy nem tehetem.” Nem teheti? Csupán a saját döntéséért nem vállalja a felelősséget. Sőt, amellett, hogy rossz jegyet ad, még egy többlet lelki terhet is rányom a diákra, amikor azt állítja, hogy a diák miatt fájdalmat kell elszenvednie.
Az asszertív megoldás az, ha a tanár elmondja a diáknak, hogy mi kell ahhoz, hogy jobb osztályzatot szerezhessen. Ezt a diák vagy tudja produkálni azonnal, vagy majd később, de tisztázott, hogy mik a feltételek. A tanár így felvállalja az elvárásait és a döntését, nem fél a következményektől, és nem tesz többlet terhet a másik vállára...
A manipulatív attitűdöt azok választják, akik önmagukat és másokat sem tartanak elfogadhatónak. Hátulról, ferde utakon, ügyeskedve próbálja elérni a céljait az ilyen ember, mert nem bízik sem önmagában sem másokban. Nem tudja elképzelni, hogy egyenesen kiállhat érdekeiért, mert nem hiszi el, hogy mások elfogadhatónak tartják. Alacsony az önértékelése, ráadásul másokban sem bízik meg. Ezért folyton gyanakszik, hogy mindenki (hozzá hasonlóan) alamuszi és manipulál.
A manipulatívak a legpusztítóbbak és a legkevésbé azonosíthatók éppen azon sajátosságuk miatt, hogy nem játszanak tisztán. Megtévesztően bármelyik másik attitűdöt mímelhetik. Gyakran úgy tesznek, mint akik az érdekeket egyeztetik, miközben hamisan a mások kárára szereznek előnyöket.
Erre példa az a tanár, aki mintha rendkívül empátiás lenne, azt mondja, hogy „mennyire szeretnék jobb jegyet adni, és milyen fájdalmat okoz, hogy nem tehetem.” Nem teheti? Csupán a saját döntéséért nem vállalja a felelősséget. Sőt, amellett, hogy rossz jegyet ad, még egy többlet lelki terhet is rányom a diákra, amikor azt állítja, hogy a diák miatt fájdalmat kell elszenvednie.
Az asszertív megoldás az, ha a tanár elmondja a diáknak, hogy mi kell ahhoz, hogy jobb osztályzatot szerezhessen. Ezt a diák vagy tudja produkálni azonnal, vagy majd később, de tisztázott, hogy mik a feltételek. A tanár így felvállalja az elvárásait és a döntését, nem fél a következményektől, és nem tesz többlet terhet a másik vállára...
PSZICHOháttér - 1. Tanulási és viselkedés zavar helyett zsonglőrködés
VálaszTörlésPSZICHOháttér - 2. Motiváció
PSZICHOháttér - 3. "Nem érdekel, hogy lehetetlen"
PSZICHOháttér - 4. A tehetség talentummá fejlődése
PSZICHOháttér - 5. Tehetség és lehetőség
PSZICHOháttér - 6. Magabiztosság = bizalom és önbizalom
PSZICHOháttér - 7. A zavarosban a manipulátor a nyertes