Szerző: lumens
2016.05.27.
Erre a kérdésre nem is olyan könnyű válaszolni, mint ahogy azt az ember először gondolná. Az emberi szervezetet sok apró élőlény alkotja: vírusok, baktériumok és esetenként más emberekből származó sejtek is. Az utóbbi esetben beszélünk emberi kimérákról.
Ki-mérák?
A Khimaira kifejezés a görög mitológiából származik, egy elöl oroszlán, középen kecske fejjel, hátul pedig kígyó fejű szörnyetegre utal, mely a kecske fején tüzet is okád. A biológiai definíció egy kicsit más, de végeredményben hasonló: kimérákon olyan élőlényeket értünk, melyek kettőnél több ivarsejtből jöttek létre. Konyhanyelven fogalmazva ez körülbelül annyit tesz egy ember esetében, hogy a szervezetében olyan sejtek vannak, melyek egy másik ember DNS-ét tartalmazzák – tulajdonképpen genetikai mozaikokról beszélhetünk.
Többféle kimerizmust ismer a tudomány: léteznek elsődleges és másodlagos kimérák is. Elsődlegesekről akkor beszélünk, ha kialakulása az egyedfejlődés korai (sejtszintű) szakaszában történik – például akkor, ha egyetlen petesejtet több ondósejt termékenyít meg, vagy két már megtermékenyített petesejt egybeolvad. A másodlagos kimerizmus az egyedfejlődés egy későbbi szakaszában alakul ki, többek között abban az esetben, amikor az anyaméhben a szomszédos embriók sejteket cserélnek egymással...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.