BUGÁR BÉLA BLOGJA
Szerző: Bugár Béla
2016.05.20.
Tegnap részt vettem Londonban a Sir Nicholas Winton tiszteletére rendezett ünnepélyes megemlékezésén, amit gyerekei –lánya Barbara és fia Nick szerveztek. Ismerem a történetet, tudok a megmentett 669 csehszlovák gyermekről. Ha az utódokat is beleszámoljuk, ma már valójában több mint 5000 megmentett gyermekről beszélhetünk, akik Winton úr nélkül nem élnének. E történet kapcsán leginkább az tölt el csodálattal, hogy Winton úr tulajdonképpen – a véletlennek és feleségének köszönhetően –csak 50 év után fedte fel a nyilvánosság előtt szerepét ebben a történetben. Hihetetlen, mi mindent volt képes kitalálni, megtervezni és véghezvinni és mindezt még mielőtt betört volna a fasizmus Európába. Élete során, egészen haláláig azt sajnálta, hogy 250 gyerek ott maradt a prágai állomáson, mert Hitler megtámadta Lengyelországot, ami miatt lezárták a határokat. Winton egy olyan ember volt, aki időben leleplezte a rosszat, aki nevelésének köszönhetően minden egyes emberi életet értékesnek tartott, és nem ítélt el senkit csak azért, mert más színű a bőre, vagy más a nemzetisége, hitvallása. Ugyanakkor nem érezte szükségét annak, hogy reflektorok fényében prezentálja ezt az óriási emberi tettet. Ez az est még mélyebb benyomást hagyott bennem, mint ahogy vártam.
Részleteket mutattak az életéből, láttam azokat az embereket, akiket megmentett, és én csak arra tudtam gondolni hogy annak ellenére, hogy még élnek a túlélők, hogy az egész nem olyan régen történt, hogy számos film létezik, mégis a világ és Európa megfeledkezik a fasizmus és a nácizmus szörnyű cselekedeteiről?
Hol követtük el a hibát?
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.