Szerző: Elegem Van
2016.05.14.
Történt - úgy tizenöt éve -, hogy egy ismerős fiatalember megkapta álmai gyülekezetét. Tipródott szerencsétlen, hogy mi legyen a bemutatkozó beszédének alapja, hiszen az egyfajta programbeszéd is, abban kellene összefoglalnia a maga credoját. Megsajnáltam, ezért elővettem neki titkos vezetői kézikönyvem legféltettebb darabját. Szerzette bizonyos Geoffrey Chaucer úr úgy 650 éve. Az ajánlott rész a következő vala: ""Ha rozsdál az arany, mi lesz a vassal?” Ha papjuk, kiben megbíznak, rohadt, mi óvja meg a laikusokat? De szégyen az is, ha mindenki tudja, hogy mocskos a pásztor, de nyája tiszta. A papnak kell példát mutatnia, hogy tisztán éljen mindegyik juha.” Javasoltam neki, hogy erre a néhány sorra fűzze fel elmélkedését. Köszönte. Amikor legközelebb összefutottunk, kérdeztem, használta-e a jó Chaucer úr gondolatait. Pironkodva vallotta be, hogy nem. Elolvasta, megértette, de ekkora terhet nem merészelt a vállára venni. Választott inkább egy unalomig ismert részt a Bibliából, azt ragozgatta, gyülekezetének az bőven megfelelt. Hát igen, ha rozsdál az arany…
Az idézet mindenkire vonatkoztatható, akikre emberek vezetését bízzák, legyen szó világi vezetőről (vállalat-, kisközösség-, országvezetés) vagy vallási vezetőről. Pünkösd idején - midőn a Szentlélek kiáradását és az egyház megalakulását ünnepli a keresztény világ - természetesen elsősorban a vallási vezetők tevékenységét kell a fenti idézet prizmáján keresztül vizsgálni.
Azonban nem feledkezhetünk meg világi vezetőink viselt dolgairól sem e mérce szerint. A kapott kép lesújtó. Inkább hagyjuk is: emberi csalódás a valaha volt nagy Viktortól az utolsó matolcsicskáig. Európa politikai vezetői pedig a szokásos módon alulmúlják magukat...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.