HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Julianna
2016.05.27.
Julianna ápolóként dolgozik néhány hónapja Németországban. Sok csalódás és több szakmai váltás után döntött a külföldre költözés mellett. Hosszú távra tervez, és hamarosan szeretne a lányáék közelébe költözni, akik szintén ott élnek.
„Ápolóként dolgozom már 17 éve. Azelőtt eladó voltam. Amikor először váltottam, segédápolóként dolgoztam, majd elvégeztem levelező szakon a szakápolói képzést. Körülbelül 6 éve gondolkodom külföldi munkavállalásban. Először Svédország volt az úti cél (2013-ban), oda egy közvetítő cég útján próbáltam elindulni, de elsőre nem jött össze.
Közben eltelt egy év, és én már Németországot céloztam meg, mert a lányom kint él a párjával. Azonban ekkor sem jártam sikerrel, mert a második közvetítő sem volt komoly, és az anyósom is beteg lett (stroke-ot kapott), így mégsem indultam el.
Mivel mindenképpen Németországban akartam dolgozni, tanultam (inkább csak tanulgattam) a nyelvet. Majd az akkori munkahelyemen újra felmondtam.(Ezt összesen egyébként háromszor léptem meg.) Elhatároztam, hogy ha törik, ha szakad, én megyek Németországba a lányomhoz és majd keresünk munkát.
Két portálra is feltettem az önéletrajzom, el is kezdtek jönni az ajánlatok. Így jutottam el az Euwork-höz, ami mellett végül döntöttem is (segítettek az elhelyezkedésben, elég volt a szükséges dokumentumokat odaadni nekik) - és nem féltem nekivágni annyi csalódás után sem. Az első ajánlatot elfogadtam, mert már alig vártam, hogy munkába állhassak.
Ma sem tennék semmit másként, bármikor ugyanúgy belevágnék, annak ellenére, hogy ha jól belegondolok, elég nehéz menet volt. Egyedül jöttem ki, senki magyar nincsen körülöttem, a lányomék innen 250 km-re laknak. Igazi mélyvíz volt a számomra...
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.