Szerző: Széki Gabriella
2016.05.17.
Tanulságként mesélem el az én történetem, hogy minél több olyan szülő hallja meg, aki arra való hivatkozással tartja fent az alapjaiban megromlott, boldogtalanná, elégedetlenné, lelki beteggé tevő házasságát, mert szerintük a gyereknek így a legjobb. Mert azzal áltatják magukat, hogy a gyerek így nem sérül, családban nő fel, így a helyes… Bárcsak az én szüleim elváltak volna annak idején…
Igazi alfahím volt az apám, ősösztönös, keménykötésű, de a szíve mélyén érzékeny bipoláris ember, beteljesült álmok helyett szakmai karrierrel. Az anyám pedig egy szorgalmas, ranglétrán lépegető, tudatos, de magáért kiállni mégis képtelen minisztériumi dolgozó. Nem voltak ők rossz páros az elején, közös úton indultak, lekötötte őket a családalapítás és otthonteremtés. De később az apám nagyságrendekkel eltérő vágyai felszínre törtek, hatalmas társasági életet élt az anyám mellett, szerelmes is lett, amiről az anyám igyekezett tudomást sem venni, és várni, hogy majd elmúlik. Hát nem így lett...
Igazi alfahím volt az apám, ősösztönös, keménykötésű, de a szíve mélyén érzékeny bipoláris ember, beteljesült álmok helyett szakmai karrierrel. Az anyám pedig egy szorgalmas, ranglétrán lépegető, tudatos, de magáért kiállni mégis képtelen minisztériumi dolgozó. Nem voltak ők rossz páros az elején, közös úton indultak, lekötötte őket a családalapítás és otthonteremtés. De később az apám nagyságrendekkel eltérő vágyai felszínre törtek, hatalmas társasági életet élt az anyám mellett, szerelmes is lett, amiről az anyám igyekezett tudomást sem venni, és várni, hogy majd elmúlik. Hát nem így lett...
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.