Szerző: Benedikty Béla
2016.05.03.
...Itt élek. Sok évtizedes fennállásom alatt sem sikerült javítanom azon, amit előttem évszázadok óta próbáltak javítani fényesnél fényesebb elmék, nem sikerült Batsányinak, Berzsenyinek, Vörösmartynak, Vajdának, Adynak, József Attilának, Bajzának, Eötvösnek, Karinthynak, Ottliknak, Örkénynek... Azzal mentegetem magam, hogy ezzel a dagadtra hízott, primitív hazudozóval ők sem tudnának mit kezdeni...
Dehát nem erről van szó. Hanem a közegről, amiben egy ilyen elgennyedt góc így virulhat. Az atlanti térségben évtizedek óta terjedő újbarbárságról, ami egy olyan iskolázatlan, tudatlan országban, mint a miénk, még pusztítóbban terjed, és mindazokról a jelenségekről, amik ebből a barbárságból fakadnak: a kereskedők és politikusok uralmáról, a bulvárújságírók által keltett celebjárványról.
Az emberiség nem öngyilkos képződmény. A barbárságnak ezt az előzőnél is gyilkosabb támadását is túl fogja élni.
A magyar nép is túl fogja élni ezt a 26 éve itt tenyésző daganatot.
A vidéki futballista primitívsége és butasága mindig azon a szinten lebegett, ahol nagyjából a nép átlagos szellemi színvonala húzható meg, azaz minimálisan az abszcissza nullája fölött.
Akkor lesz vége, amikor a betegsége lerántja az x-tengely alá. Amikor már Mari néni is azt mondja, elég volt.
Egy ideje képtelen csillapítani a hatalmi gőgjét. Elérkezett az elmebeteg diktátorok végső stádiumába: azt hiszi, bármit tesz, az mindenkinek tetszeni fog. Ha meg nem, annál rosszabb mindenkinek.
Innen már csak egy rövid lépés az abszcissza alatti tartomány...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.