YNWA - A HÁTBORZONGATÓ ÉRZÉS

KÖZHÍRRÉ TÉTETIK
Szerző: ivako
2016.04.14.


Ezekben a politikával telített hetekben kapkodja csak a fejét az ember. Itt egy törvény, ott egy áljavaslat, sztrájk, fenyegetés, duma duma hátán, s már nem is annyira érdekes az egész.
S ekkor megtalál egy meccs, ahol a nézőnek az egész előadás teljesen mást jelent, mint nekünk az itthoni nihil. Hétköznap itt és hétköznap ott. A Dortmund - Liverpool nemzetközi kupamérkőzéséről van szó. Nem a gólokról, nem a játékosokról, az edzőkről, pedig róluk is sok érdekeset és tanulságosat lehetne megtudni.

Hanem a szurkolókról van szó. Kérem szépen, tisztelettel kell róluk beszélni. Sok tízezren mennek ki ott egy kupameccsre. Nem kell üres szektorokkal elválasztani az ellenfél szurkolóit egymástól. Mindenkinél van a saját csapata relikviája, hordják, lengetik, szurkolnak.

Ez az érzés máris megborzongatja az ember hátán a szőrt, mert ennyi embert 50-60 éve nem látott kis hazánk egy sporteseményen. A hangorkán fenomenális, énekelnek, mondatokat skandálnak, jól érzik magukat az emberek. Ráhangolódnak a meccsre, átadják magukat a szurkolás, az együttes összefogás kellemes, felülmúlhatatlan érzésének. A játékosok bemelegítenek, néha kinéznek az aréna (mert az valódi aréna) nézőire, s tudják, hogy a legjobbat kell ma este kiadniuk magukból.

És ekkor, pár perccel a kezdő sípszó előtt a két tábor együttesen belekezd a dalba. A dalba, ami nem a kirekesztettségről szól, nem a sajnálkozásról, hanem arról, hogy sosem leszel egyedül, mindig együtt vívjuk meg a csatáinkat: "You'll Never Walk Alone". 

ITT OLVASHATÓ