Szerző: Despota
2016.04.04.
Tisztelt cím!
Én is leírnám az élettörténetemet. 43 éves vagyok, nőtlen. Egy borsodi kis faluban élek 500 fős zsákfalu Ózdtól kb. 15 km-re. Munkahely nincs, csak közmunka. Édesanyámat ápoltam 2004-től 2011 ig. Sajnos 2011-ben meghalt, több évig ápoltam egyedül agyvérzés miatt, a fel oldala le volt bénulva. Az ápolási idő alatt leérettségiztem sikeresen. Tandíjas volt. Nem járt kedvezmény. 33500 Ft-ot kaptam ápolási díjat. Édesanyám nyugdíjából és az én kevéske segélyemből éltünk.
Halálával sajnos egyre lejjebb zuhantam. Közmunkán dolgoztam. A helyi polgármesteri hivatal vett fel. Akkor jött be a négy órás közfoglalkoztatás, 32000 Ft-ért dolgoztam. Szerencsem volt, a polgármester jószívű volt, fazekaskodtam, virágtartó edényeket készítettem a falunak. Az egyik szakmám ez, fazekas, ezt átképzésen tanultam. Sajnos ez szabott volt és 4 hónap után ismét munkanélküli lettem. Ekkor másik munka akadt, a gátra kerültem közmunkásként. Brigádvezető lettem, majd később műszakvezető. Sajnos több szabálytalanság volt, először is a munkavezetőnek is dolgoznia kellett. Sehogy sem ment a kaszálás, akkor is erőltette a gátőr, ha tetszik, ha nem, frusztrált lettem. Szégyenkeznem kellett a végzettségem miatt, mert érettségim van, a többiek szemrehányóan kérdezték, miért nem tanultam meg kaszálni, én falusi vagyok. Nagyon stresszes lettem, kiestek a kezemből a dolgok, nem úgy tudtam kaszálni, ahogy kellett. 2012 februártól egészen 2014 áprilisig dolgoztam így...
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.