Szerző: PuPu
2016.04.26.
Minden generáció kölcsönbe kapja az országot, köteles azt a jó gazda gondosságával megőrizni és ha lehet, jobb állapotban továbbadni gyermekének.
Namármost a kölcsönnel nincs baj, speciel kölcsönfelvételekben jók vagyunk, olyannyira, hogy az olcsó kölcsön nem is kell, azt visszaadjuk és veszünk fel helyette drágábbat.
Igaz, azzal nem kell menet közben elszámolni, lehet belőle vásárolgatni ezt-azt.
Viszont ez a jobb állapot - hát ez azért kissé necces.
Mindenesetre arra már nem futja, hogy az örökösöket tisztességesen felneveljük, iskoláztassuk, példát és világszemléletet adjunk nekik - kivéve természetesen a társadalom felső tíz százalékát.
Nagy baj ez, nagyobb, mintha a jövő reménységei grízenhizlalt babákból zsírosdeszkán felnevelt fiatalok lennének, mert így a jövő Magyarországa nemcsak egészségtelen és alultáplált, de szellemileg is visszamaradott lesz.
Véleményem szerint nem véletlenül alakul ez így, tudatosság van ebben, mint ahogy a társadalom darabokra szaggatásában is.
Mintha valakik bosszút akarnának állni a szocializmusnak nevezett társadalom negyven évéért, a proli és a paraszt felemelkedéséért, és vissza akarnák rugdalni őket oda, ahol a Horthy rendszerben a helyük volt.
Természetesen, aki ilyen terveket forgat a fejében, annak gyökerénél kell megragadnia a problémát.
Ha valaki meg akarja gátolni a társadalmi mobilitást, annak a gyerekekkel kell kezdeni a feladatot.
Igaz, kicsit időigényes, de húsz-huszonöt év után kilép a semmibe az első olyan nemzedék, mely iskolázottságának hiánya miatt a piacgazdaságban versenyképtelen, általános műveltsége alacsony szintű, a fejét már teletömték matyómintás hazaffyas ostobaságokkal, a XXI. században teljességel idejétmúlt és felesleges ismeretekkel.
Már csak az hiányzik, hogy a gyerekek fejét beledugják egy állami ceruzahegyezőbe és egyformára faragják - kívülről is...
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.