Szerző: Csepregi Botond
2016.04.02.
Régi képek, színes prospektusok, kicsit szakadt belépők – beletúrtunk a gyűjteménybe, hogy megmutassuk, hogyan épültek, vagy éppen nem épültek a futballstadionok a 2010 óta zajló építkezési láz előtt. Ha a korábbi tervek bejönnek, a mostaninál is nagyobb és értelmetlenebb létesítményeink lennének – igaz, némi köze ehhez is volt Orbán Viktornak.
Ki-ki vérmérséklete szerint reagál arra, hogy az elmúlt években sorra nőnek ki a földből a szinte kizárólag közpénzekből fejlesztett futballstadionok. Az azonban egyértelmű, hogy Orbán Viktor 2010 óta kiépülő rendszerének kulcsszava lett a stadion. Egyrészt a miniszterelnök és a hozzá kapcsolódó érdekkör ragaszkodik a fejlesztésekhez, másrészt nélkülözhetetlen eleme lett az orbáni rendszert tagadók, kritizálók retorikájának is.
Bármi is az igazság az állami pénzen fejlesztett stadionok ügyében, az biztos, hogy nem Orbán Viktor találta fel a spanyol viaszt ezen a téren sem. Most néhány régi képpel, fiók mélyén talált kinccsel illusztráljuk, hogyan jutottunk el a Népstadiontól a felcsúti arénáig.
Indíthatnánk messzebbről is a visszatekintést, de maradjunk a néhány hete bontani kezdett egykori Népstadionnál. Azt, hogy nagy, nemzeti stadion legyen, nem a kommunista rendszer találta ki, már 1896 óta napirenden volt az ügy, de mégiscsak a Rákosi-rendszer alatt nyitott meg Istvánmezőn, az egykori lóversenypálya helyén a nagy stadion, 1953. augusztus 20-án.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.