Szerző: Tarski
2016.04.13.
Hálával tartozom az Olvasónak, hogy elkísért idáig, mert most nyernek értelmet a címben megfogalmazott szavak: Saulként élni. Most nyer értelmet az is, hogy miért kellett az Olvasót végigvezetnem a nácik hatalomszerzésének és az óriási legitimitás megszerzésének körülményein, miért fordulhatott ki az idő a náci Németországban, és miért vált lehetetlenné nem nácinak lenni. Az első részben említett film, a Saul fia éppen ebben náci időben játszódik, akkor, amikor olyan politikai, erkölcsi és lélektani környezet létezett, hogy minden átértékelődött. A legfőbb érték a náci fajelmélet követése lehetett, ami szöges ellentétben állt a krisztusi humanitással.
Saul Ausländer, a film főszereplője, egy sonderkommandós, akinek az volt a feladata, hogy a gázkamrákba tuszkolja a halálra ítélteket, eltüntesse a ruházataikat, az elgázosítás után kitakarítsa a gázkamrát, majd ugyanezt csinálja a társaival a következő csoporttal. A sonderkommandósok közül mindenki tudta, hogy mily szörnyű dolog ez, mégis csinálták, mert nem volt más választásuk. Tudták azt is, hogy egy idő után nem kerülhetik el a halálukat, mert őket szintén kivégzik. Saul az egyik halálra ítéltben, aki túlélte az elgázosítást, a saját gyermekét vélte látni, hogy úgy mondjam kivetítette rá az apaságát. S miután a német orvos végül is megölte a „gyermekét”, egy nagyon emberi tettre vállalkozott, a zsidó szokásoknak megfelelően egy rabbival akarta eltemettetni. Egy emberi tett az embertelenség közepette nem lehetett sikeres, a végső kifejletben Saulnak el kellett buknia, éppúgy, mint a társainak.
A Saul fia című film azt a kanti Sein és Sollen közötti ellentétet mutatta meg különösen kegyetlen módon, ami a nácizmusban igen nagy volt. Azt az örök emberi kérdést vetette fel, hogy az ember vegye tudomásul, nyugodjon bele, elégedjen meg a ráerőszakolt Sein körülményeivel, vagy pedig az önmaga által helyesnek tartott Sollen legyen a követendő célja? S ez utóbbi vajon nem lesz a közösség számára rossz? Vajon az élők életének kockáztatása ellentételezheti-e azt, hogy Saul a „gyermekének” megadja a végső tisztességet? Hol van a határ a megalkuvás és az önálló értékrend követése között?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.