ÉRTELEM ÉS ÉRZELEM

ALAPBLOG
Szerző: Zentuccio
2016.04.26.

Az utóbbi időben zuhant a kormányok megítélése ott is, ahol a krízis a legsúlyosabb áldozatokat követelte, például Görögországban, és ott is, ahol a negatív következmények enyhék voltak: például Svájcban, Lengyelországban, Svédországban. A politikai hatalmon lévők és az Európai Unió népszerűségvesztése összeurópai jelenség. Ez az adott országok objektív gazdasági, pénzügyi helyzetétől, a válsággal szembeni ellenálló képességének fokától független – mondja az alapblog.hu-nak adott interjúban Dr. Maria Grasso. A brit Sheffieldi Egyetem tanára az Európai Unió Bizottsága megbízásából – a LIVEWHAT-nak nevezett projekt keretében – kilenc országra kiterjedő reprezentatív kutatást irányított az európaiak válsággal szembeni ellenálló képességéről, megújulási készségéről, és arról, hogy mit gondolnak egyes európai népek a saját és a szomszédjaik jelenlegi és jövőbeli helyzetéről.

Zentai Péter: Tévedek-e, ha úgy fordítom le kutatási eredményeiket, hogy az európai népek, nemzetek irigykednek egymásra?
Dr. Maria Grasso: Ez a megfogalmazás leegyszerűsíti és torzítja a kilenc országban: Nagy-Britanniában, Svájcban, Svédországban, Lengyelországban, Németországban, Görögországban, Olaszországban, Franciaországban és Spanyolországban 18 ezer polgár körében végzett tudományos, reprezentatív felmérés eredményeit.
Némi igazság azonban rejlik az kérdésében, hogy míg a svájciak szerint egész Európában a svédeknek van a leginkább irigylésre méltó életük, addig a svédek ezt pontosan fordítva látják. Ugyanez a disszonancia figyelhető meg a franciák és az olaszok többségének egymás életéről, helyzetéről alkotott véleményében.


ITT OLVASHATÓ