ÉN, VISCONTI, DELON ÉS AZ ALLIGÁTOR

SZÍNEK ÉS FOLTOK BLOG
Szerző: Göbölyös N. László
2016.04.17.

Luchino Visconti halálának 40. évfordulója és egyik leghíresebb filmje, a Rocco és fivérei restaurált változatának olaszországi műsorra tűzése alkalmából Claudia Cardinale, a filmbeli Vincenzo menyasszonyának megformálója idézte fel életét a La Repubblica számára.

 

A filmtörténet egyik leggyönyörűbb asszonya 1938. április 15-én született a tunéziai La Goulette-ben, multietnikai környezetben. Nagyszülei Szicíliából származtak, szülővárosában a szomszédok orosz cári udvarhölgyek és máltaiak voltak. „Az iskolában minden vallás jelen volt, a katolikus, a pravoszláv, az iszlám, minden vallási ünnepélyen valamennyien részt vettünk” – emlékezik Claudia.

 

Gyermekkorában felfedező akart lenni, fiúsan vagány volt. Tizenöt évesen szerepel először filmen Omar Sharif oldalán, majd egy szépségverseny végleg eldöntötte a sorsát. Ő lett a „legszebb tunéziai olasz lány”. A díj egy utazás volt a Velencei Filmfesztiválra. Ott rögtön meg is környékezték a filmesek, ő akkor még nem akart színésznő lenni. 1958-ban azonban a család visszaköltözött Olaszországba és Claudia felvételre jelentkezett a római Kísérleti Filmközpontba (CSC). „A vizsga kész katasztrófa volt, ki sem nyitottam a számat, elrohantam az ajtót becsapva”. 

 

Mégis felvették – a temperamentuma miatt . Az iskolát alig néhány hónap múlva otthagyta, mert csak akcentussal tudott olaszul beszélni, így szikronizálni kellett. Az első olyan film, amelyben saját hangján szólalt meg, Fellini 8 és félje volt, de előtte már fontos szerepet kapott a Rocco és fivéreiben, a vásznon Mario Monicellinél debütált...

 

ITT OLVASHATÓ