Szerző: lazarbibi
2016.04.19.
Hová jutott a cikk írásának időpontjában az elektronikai hadviselés? Csak sejteni lehet, és valószínűleg ami itt szóba kerül már most elavultnak tekinthető. Az egységnyi területre jutó számítástechnikai teljesítmény hihetetlen mértékben megnövekedett, amíg egy katona levegőt vesz, hogy elkezdje a mondandóját, már meg van fejtve a titkosított csatorna kódja. Persze azért ez nem ilyen egyszerű, hiszen tudnom kell mit akarok megfejteni, és hogy melyik rádióforgalmazás, vagy radarjel jelent veszélyt számomra. Napjaink legfejlettebbnek tartott elektronikus védelmi rendszere az AEGIS az eltárolt jelminták, és a befogott jel összehasonlítása után tudja eldönteni mi jelent fenyegetettséget, és mi nem.
Az AEGIS rendszer
Az AEGIS-t az amerikai haditengerészet fejlesztette ki repülőgép-hordozó hajóharccsoportok védelmére, ám módosított verziója már szárazföldi telepítésre is alkalmas. Az európai rakétavédelmi rendszer első szárazföldi egysége, ami erre épül elméletileg már üzemel a dél-romániai Deveseluban. A rendszer egyik fontos eleme az SPY—1, 3 dimenziós, többfunkciós, fázisrácsvezérelt antennájú lokátor, és ennek módosított verziói, amelyek a felderítést végzik. A hagyományos forgó radarok hatékonysága manapság már nem elégséges. Az SPY—1 lokátor mindegyik antennája 4100 elemi sugárzóból épül fel, így a nyalábformálás és a nyalábmozgatás elektronikus úton, az elemi sugárzók külön-külön történő vezérlésével oldható meg. Ez a megoldás teljesen kiküszöböli a mozgó alkatrészeket, és ennek köszönhetően igen gyors célkövető képességgel rendelkezik. Az újabb generációs vadászgépek orrkúpjába is hasonló elven működő egységek vannak beépítve. Az SPY—1 egy egyszerű horizontális radarnyalábbal folyamatosan keresi a felbukkanó céltárgyakat kb. 70 km-es körzetben, miközben percenként néhányszor egy kb. 280 km sugarú félgömböt is lefed.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.