Szerző: Tuareg
2016.04.16.
A tegnapi egy jó nap volt. A reggeli tanársztrájk, és feketeruhás szolidaritás idején megint volt némi szabad levegő az országban. Aki ott volt bármelyik sulinál, vagy kórháznál, az érezte. Aki még nem, az meg majd legközelebb.
Aztán délután a Kossuth téren is összegyűlt kábé félezer ember Sándor Marcsit támogatni, pedig nem volt agyonszervezve. Ja, forradalom az nem volt, de szerintem azt senki nem tegnapra várta. Aki meg mégis, annak hadd mondjak pár gondolatot. Címnek ugyebár ezt adtam: ébredés. Nem tudom másnál hogy néz ki, bár láttam elég embert épp kikászálódni az ágyból, nekimenve minden útbajöhető bútornak, és leforrázva magát a vízmelegítővel. De mindannyian mások vagyunk, nekem is van olyan ébredésem, mikor azonnal harckész vagyok, de nem ez az általános. Szabadúszó újságíróként többnyire nem órára ébredek, hanem beállt bioritmussal, magamtól. Kikászálódás a meleg takaró alól, még akkor is hideg van a szobában, ha egyébként nincs. Félvakon irány a kávéfőző, összekészít, bekapcsol, következő a számítógép, bebootolás indul, elő a cigisodró, és mire a kávé megfő, a füstölő is kész.
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.