Szerző: Suszter
2016.04.22.
„Mire képes a katona, aki roham közben levegőért kapkod?” – Vegetius
Az Európai Központi Bank Mario Draghi vezetésével látszólag mindent bevet a gazdasági növekedés, és az infláció felélesztésének érdekében. Azonban a folyamat során látszólag épp „szövetségeseivel” szúr ki. Ezek a szövetségesek a bankok. Egészen addig, amíg nem lép életbe a helikopter pénz, a központi bank kamatpolitikája és kinyomtatott euró milliárdjai a bankrendszeren keresztül kellene, hogy lecsorogjon a reálgazdasághoz. A kívánt hatást azonban nem látjuk és elsősorban nem is azért, mert a közgazdasági összefüggések nem állnák meg a helyüket, hanem mert a csatorna el van torlaszolva.
A negatív kamatpolitika és mennyiségi lazítás mögötti elmélet nagyvonalakban annyi lenne, hogy a kinyomtatott eurót a bankok kihitelezik, hiszen nem éri meg nekik „büntetést” fizetni a jegybanki betéteik után. A bankok viszont inkább választják a biztos veszteséget a kockázat helyett. Miért? A nem teljesítő hitelek aránya magas, a tőkéjük így is többe kerül, mint amennyit ki tudnak termelni, és a nyomott hozamgörbék miatt az időszaki prémium (hosszabb futamidőre magasabb kamat) sem kínál ösztönzést. A márciusi döntés ebből a szempontből (több pénz alacsonyabb kamattal) katasztrofális a bankszektorra, és így a gazdaságra nézve is.
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.