Szerző: SUSZTER
2016.04.06.
A tavaly nyári kínai leértékelés és az ezáltal üzent lassulás hírére azonnal elkezdődtek a tőkemenekítés beindulásáról szóló találgatások is. A hírnek mi sem adhatott nagyobb hitelt, mint a rohamosan olvadó kínai jegybanki devizatartalékok.
A történetből annyi valóban igaz, hogy a kínai dollártartalékok erősen megcsappantak, 2014 októberében még 4 ezer milliárd dollár hevert a Kínai Központi Banknál, míg idén januárra ez az összeg 20 százalékkal, 3200 milliárd dollárra mérséklődött. Ezt a csökkenő tendenciát sokan a menekülő tőkével azonosították. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű, nem ez a legmegfelelőbb módszer a tőkekivonások mérésére. A jegybanki tartalékokat nem kizárólag a devizapiaci ügyletek lebonyolításához használják, hanem a külföldi beruházásoktól, új nemzetközi bankok alapításáig több célja is lehet. Utóbbiból a vizsgált időszakban kettő is volt kínai részvétellel (Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank, BRICS Fejlesztési bank), mely két projekt összesen 70 milliárdnyi hiányzó dollártartalékot meg is magyaráz.
Szerencsére, mint sok esetben, most sem kell csupán félinformációkra támaszkodnunk, léteznek banki statisztikák, amelyekből kivehető egy, az igazsághoz jóval közelebb álló kép. Jelen írásban három tényezőre koncentrálok: a külföldi követelésekre Kína felé, a kínai követelésekre külföld felé, illetve a dollárhitelek kérdésére.
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.