Szerző: Gyöngyvér
2016.04.08.
A gyereknevelés nem rakétatudomány. Annál bonyolultabb, mert nincsenek képletek, nincsen biztos módszer. Ha annyira egyszerű volna egy-egy helyzetet megoldani, akkor nem érezné időnként minden anya, hogy a gyereke egész egyszerűen nem úgy működik, mint a szakkönyvek gyerekei.
Miért vagyunk szülőként ennyire bizonytalanok? Vajon régen is ennyit kételkedtek az anyák a saját anyaságukban? Vajon azok is így vannak ezzel, akik soha, egyetlen gyereknevelési szakkönyvet nem olvastak el életükben?
Persze nem általában a szakkönyvek ellen beszélek – velem szemben a könyvespolcon sorakoznak a pszichológia könyveim. A szakkönyvek ugyanis egyrészt komoly kutatási eredményekre hivatkoznak, megfogalmaznak egy elméletet, de sokszor annak a kritikáját, lehetséges buktatóit is. Lehet, hogy tükröznek egy határozott nézetet vagy szemléletet, de többnyire valós, mérhető tapasztalatokból kiindulva teszik ezt. És mindenekelőtt: egy jó szakkönyv nem törekszik kizárólagosságra, és nem akar Biblia lenni, nem tesz úgy, mintha az egyetlen üdvözítő módszert tartaná az olvasó a kezében. És hát itt a probléma (na jó, az én problémám legalábbis), ezek alapján a gyereknevelésről szóló könyvek jelentős része valójában nem igazán tekinthető valódi szakkönyvnek...
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.