Szerző: KFDK
2016.04.08.
Dél-Korea valaha a világ egyik legszegényebb országa volt, mára nem csak a világ 12. legnagyobb gazdasága, ismert márkákkal, hanem Ázsia vezető kulturális nagyhatalma is lett. Legutóbb a Descendants of the Sun televíziós sorozat kergette őrületbe Ázsiát, két évvel korábban a My Love from the Star kebelezte be egész Kínát, azelőtt A palota ékköve 91 országot hódított meg, köztük Magyarországot is. Korea menetelése megállíthatatlannak tűnik, a hallyu (hallju), a koreai hullám pedig már túljutott Ázsia határain is. Nálunk, Magyarországon is egyre több rajongója van a koreai popkultúrának, de vajon hogy jutottak el idáig – szó szerint a semmiből?
A Han folyó csodája
A második világháborút követően nem sokkal kitört a koreai háború, ami a korábban évtizedekig japán elnyomás alatt lévő félszigetet szó szerint kettéhasította. Mire vége lett a háborúnak (technikailag ugyan nem, hisz békeszeződést sosem írtak alá), Dél-Korea teljesen felemésztődött gazdaságilag. A japánok által épített ipari infrastruktúra nagy része északon maradt, dél így eleve hátrányból indult. Az ország több forrásból, leginkább Amerikától kapott segítséget az újjáépítéshez, de ez önmagában nem lett volna elegendő ahhoz a gyors ütemű fejlődéshez, amin a koreai gazdaság néhány évtized alatt keresztülment.
"A Han folyó csodája", ahogy a jelenséget nevezik, a hatvanas években kezdődött, méghozzá egy igen meghatározó, de annál inkább megosztott megítélésű elnökkel, Pak Csong Hi (Park Jeong-hui) tábornokkal, aki puccsal ragadta magához a hatalmat és vaskézzel irányította az országot. Pak, akinek lánya ma Dél-Korea első női elnökeként van hivatalban, a háború után üresen maradt japán gyárakat megszerző cégekre összepontosította a gazdaságpolitikáját. Ezeket a cégeket csebolnak nevezik; olyan vállalatokról van szó, mint például a Samsung, az LG, a Hyundai, vagy a Daewoo. A kormány gazdaságpolitikájának köszönhetően ezek a cégek óriásokká nőtték ki magukat, ezerkarú polipokká, amelyek behálózták az egész gazdaságot, szinte minden szektorban voltak leányvállalataik. Kedvező feltételekkel kaptak hitelt az államosított bankoktól, az állam pedig meghatározta, melyik válallatnak milyen exportcikket kell gyártani. Először csak könnyűipari termékeket exportáltak, a 70-es évektől elkezdtek a nehéziparra, majd a 90-es évektől a csúcstechnológia gyártására koncentrálni...
A Han folyó csodája
A második világháborút követően nem sokkal kitört a koreai háború, ami a korábban évtizedekig japán elnyomás alatt lévő félszigetet szó szerint kettéhasította. Mire vége lett a háborúnak (technikailag ugyan nem, hisz békeszeződést sosem írtak alá), Dél-Korea teljesen felemésztődött gazdaságilag. A japánok által épített ipari infrastruktúra nagy része északon maradt, dél így eleve hátrányból indult. Az ország több forrásból, leginkább Amerikától kapott segítséget az újjáépítéshez, de ez önmagában nem lett volna elegendő ahhoz a gyors ütemű fejlődéshez, amin a koreai gazdaság néhány évtized alatt keresztülment.
"A Han folyó csodája", ahogy a jelenséget nevezik, a hatvanas években kezdődött, méghozzá egy igen meghatározó, de annál inkább megosztott megítélésű elnökkel, Pak Csong Hi (Park Jeong-hui) tábornokkal, aki puccsal ragadta magához a hatalmat és vaskézzel irányította az országot. Pak, akinek lánya ma Dél-Korea első női elnökeként van hivatalban, a háború után üresen maradt japán gyárakat megszerző cégekre összepontosította a gazdaságpolitikáját. Ezeket a cégeket csebolnak nevezik; olyan vállalatokról van szó, mint például a Samsung, az LG, a Hyundai, vagy a Daewoo. A kormány gazdaságpolitikájának köszönhetően ezek a cégek óriásokká nőtték ki magukat, ezerkarú polipokká, amelyek behálózták az egész gazdaságot, szinte minden szektorban voltak leányvállalataik. Kedvező feltételekkel kaptak hitelt az államosított bankoktól, az állam pedig meghatározta, melyik válallatnak milyen exportcikket kell gyártani. Először csak könnyűipari termékeket exportáltak, a 70-es évektől elkezdtek a nehéziparra, majd a 90-es évektől a csúcstechnológia gyártására koncentrálni...
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.