A FOTÓTÖRTÉNET HÍRES SZERELMESPÁRJAI V. – PIERRE ET GILLES (18+)

MAI MANÓ HÁZ
Szerző: Mai Manó Ház
2016.04.14.

Századvégi mese: Az Üveghegyeken túli, a messzi Párizsban nyílt egyszer egy híres egzotikus butik, a Kenzo. Nem annyira a helynév Óperencián túli hangzása miatt lett hetedhét országban neve a helynek, hanem a kuncsaftok kerítettek feneket neki. Járt oda zenész, csepűrágó, reklámgrafikus, divatcsináló és mindenféle fura alak. A 68 utáni Párizsban bőven szaladt ilyen úton-útfélen, és köztük szép számmal akadt szexuális szokásaiban is „rendhagyó". Azért negyven éve ez még Párizsban sem volt annyira komilfó, mint manapság. Ezért izgalmasnak találta a kultúra „udvara". 
Kenzónál mindjárt első este egymásba szerettek hőseink, a két majdani fotós, Pierre Commoy és Gilles Blanchard. Pár nap múlva már közösen béreltek műteremlakást, és együtt kezdtek dolgozni egy híres „mesekönyv"-ön, melynek Façade volt a borítójára írva. Nagyjából azonnal világhírre tettek szert, ahogyan az a boldog mesékben illik. A folyóiratnak ők fényképezték le Andy Warholt, Salvador Dalít, Mick Jaggert, Yves Saint-Laurent-t. Néha elköltöztek, például a Bastille negyedbe - ez akkor lett különösen mesébe illő, amikor megnyílt az új Opera -, máskor meg Indiában próbáltak szerencsét. A hétmérföldes csizmában járó szerencse mindig szembe jött: Amanda Lear lemezborítója például. 1980 táján a rádiók ezt a lemezt koptatták reggeltől estig. A vamp festőnő férfiasan búgó hangja jól beillett a meseillusztrációk közé. 82-ben csinálták híres, akkor talán még hírhedett sorozatukat, „Az utazó gyerekek"-et a Maldív-szigeteken és Srí Lankán.


ITT OLVASHATÓ / NÉZHETŐ