VÁZLAT AZ EURÓPAI ALKOTMÁNYFEJLŐDÉSRŐL

SZUVERÉN BLOG
Szerző: Tóth Gábor Attila
2016.03.13.


Az európai együttműködés világraszóló újdonság. Demokratikus továbbfejlesztése szörnyen nehéz. Ám elvi, társadalmi és természeti okok miatt nincs út „vissza a nemzetállamhoz”. Vagy ha mégis, akkor az autokrácia zsákutcájába vezet. Tóth Gábor Attila írása.

Örök béke

 

Kant örökítette meg azt a hollandiai fogadót, melynek cégtáblájára egy temetőt festettek ezzel a felirattal: „Az örök békéhez”. Kiknek és mit üzenhetett a szatirikus cégér? Szólhatott mindenkinek, azt jelképezve, hogy a halál elől senki nem menekülhet, de a sírban – és kis időre a fogadóban is – mindenki békére lel. De lehetett gúnyos fricska az államfőknek címezve, akik az emberiség normál állapotává teszik a háborúskodást, szakadatlanul újratermelve a bőséges temetői utánpótlást. A filozofikus tervezetnek nevezett munkájában Kant a Zum ewigen Frieden teljesen más értelmezését ajánlotta az olvasók figyelmébe: elképzelhető, leírható, megvalósítható és szükséges a népek együttműködése, az emberi jogokat tiszteletben tartva, háborúk nélkül.

Magyarra Babits Mihály fordította a művet 1918-ban. Az évszám fontos. Babits úgy fogalmazott, hogy „agitatív” célja volt a munkával. Azért fogadta el a fordítói megbízást, mert „a mai időkben senkinek sincs joga, semmiféle okból, semmi ürügy alatt, kitérni a legterhesebb feladat elől sem – amelyre csak egyáltalán képes –, ha avval a békegondolatnak csak a legcsekélyebb szolgálatot is teheti.” Az Örök béke nem filantróp utópia, hiszen jogokról, kötelességekről és ésszerű lehetőségekről szól. Úgy kell cselekednünk, mintha létre tudnánk hozni ilyen állapotot. Bár a nemzeti különállás miatt az államok belátható időn belül nem olvaszthatók eggyé, a szabad szövetkezés, vagyis a föderáció megvalósítható. Az ezzel szembeni pesszimista ajánlat, amely elutasítja, hogy ilyen lehetőségek kivitelezésén gondolkodjunk, ahogy Kant fogalmaz, „maga hozza létre a bajt, melyet megjövendöl.”

ITT OLVASHATÓ