Szerző: Tarski
2016.03.16.
Minden politikai küzdelem alapja az, hogy megjelöljék azokat a célokat, amiért és akik ellen küzdeni fognak. Ez utóbbi a legkülönfélébb dolog, vagy ember(csoport) lehet, mindenesetre egybe kell sűríteni valamiféle jól körülírt ellenségképbe azért, hogy megindokolhassák a politikai harcuk okát és célját. A német politikai hisztériának is megvolt a maga ellenségképe, így általában maguk a franciák, akik, amint azt korábban jeleztem, a német egység kialakításának útjába álltak. De a náciknak, mint egy önálló német politikai társulásnak is megvolt az ellenségképe, ami köré csoportosíthatták a politikai cselekményeiket. Ebbe az ellenségképbe tartozott a zsidóság és a marxizmus. Hitler még a bécsi „tanulóévei” során alakította ki a két fő ellenségképét, amit a Mein Kampf című programadó könyvében így írt le: „Ebben az időben nyílt ki a szemem az általam előbb névleg is alig ismert, a német népre gyakorolt szörnyű jelentősége tekintetében pedig teljesen ismeretlen két veszély meglátására. Ez a két veszély: a marxizmus és a zsidóság.”ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.