NŐK MÉLYSZEGÉNYSÉGBEN

OSZK MAGYAR ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁR
Szerző: Czibere Ibolya
2016. 03.

Jelen dolgozat a szegény sorsú nők családon belüli helyzetét elemzi elméleti és társadalomtörténeti összefüggésekben, egyrészt a nőtudomány által eddig szinte teljes mértékben feltáratlanul hagyott téma részletes feldolgozásával, másrészt az egyes korszakok szegénynépessége körében tapasztalható férfi-női szerepkülönbségek és egyenlőtlenségek okainak és formáinak bemutatásával, harmadrészt az általunk végzett kvalitatív vizsgálat eredményeinek ismertetésével. Mindezt azzal a céllal is tesszük, hogy vizsgálni tudjuk és megértsük a jelenkori női szegénységi léthez kapcsolódó nemi jellegzetességeket és az e téren megjelenő egyenlőtlenségeket. Leginkább arra vagyunk kíváncsiak, hogy a nők hogyan és milyen nemi alapú különbségek és hátrányok mentén élik meg a szegénységüket, illetve szubjektíve hogyan értékelik helyzetüket a férfiakéhoz képest. Másik nem titkolt célunk, hogy azt a szegénység szakirodalmában jelenleg elfogadott állítást, mely szerint egy adott szegénységi szinten a család minden tagja egyformán szegény, árnyaljuk, és bebizonyítsuk, hogy a vizsgált mélyszegénységben élő női csoport tagjai, az általuk megélt szegénységüket értékelve, magukat több szempontból is sokkal szegényebbnek tekintik, mint férfitársaikat.

 

Az első fejezetben egyfajta történelmi perspektívában ábrázoljuk a női szegénység magyarországi sajátosságait, megemlítve a legfontosabb változásokat is. Ezen belül bemutatjuk a paraszti és városi szegény női lét jellemzőit a szocializmus előtti időszakban és a szocializmus korszakában is, majd a fejezet utolsó harmadában a feminizálódó szegénység jelenkori tendenciáit, a téma kutatásának legújabb szociológiai és szociálpolitikai eredményeit összegezzük. A második fejezetben vizsgálatunk metodológiáját mutatjuk be. Elemzésünkhöz nyolcvankilenc interjút használtunk fel, melyek kizárólag mélyszegénységben élő nők körében készültek. Mélyszegénységben élőknek tekintettük azokat a nőket, akiknek a családjaiban az egy főre jutó jövedelem átlagos nagysága nem haladta meg a nyugdíjminimum összegét. A kutatás körülményeit e fejezetben részletesen kifejtjük. A módszertani bemutatást követően a harmadik fejezetben kívánjuk elvégezni a mélyszegénységben élő nők helyzetének elemzését. Négy témacsoport köré szerveződik az interjúk elemzése. Mivel elsősorban arra vagyunk kíváncsiak, hogy a nők hogyan élik meg a szegénységüket, illetve hogy egyáltalán mit jelent számukra szegénységben élni, elsőként párválasztási aspirációikat, szocializációs jellemzőiket, mobilitási lehetőségeiket, életkezdési nehézségeiket, érzelmi kötődéseiket mutatjuk be, mindezt kiegészítve az indulást megnehezítő lakhatási és pénzügyi gondok leírásával, valamint a szülői családtól kapott segítségek jelentőségével. A második részben a nemek közötti munka- és hatalommegosztásról lesz szó, amelynek keretében a nők és a férfiak családon belüli és kívüli terhelésének jellemzőit kívánjuk feltárni a kapcsolatok kezdetétől a jelenig. Azt is vizsgáljuk, hogy a szerepkiosztások kapcsán vannak-e olyan szituációk, amelyeket a nők hátrányként élnek meg. Annak elemzését is elvégezzük, hogy a napi idő hogyan strukturálódik a nők és a férfiak esetében, ezekből milyen előnyök és hátrányok származnak az egyik vagy másik nem számára. A harmadik nagyobb egységben kívánjuk bemutatni a jövedelmi, fogyasztási és pénzkezelési egyenlőtlenségeket. Ezen belül feltárjuk, hogy milyen jövedelemforrásaik vannak a mélyszegénységben élőknek, a családtagok közül ki és milyen módon gazdálkodik a pénzzel, illetve hogy ki kezeli azt. Foglalkozni fogunk a fogyasztási sajátosságokkal is, bemutatjuk a legalapvetőbb férfi-női különbségeket, illetve aránytalanságokat, a női fogyasztási lehetőségeket és a megfogalmazódó szubjektív hiányérzeteket is. Ebben a részben kívánjuk igazolni azt a feltételezésünket, hogy ezekben a családokban a nők - fogyasztási struktúrájukból következően - vélhetően szegényebbek, mint a férfiak. A negyedik kutatási blokkban bemutatjuk a leggyakrabban előforduló családon belüli konfliktusokat, amelyek típusa, minősége és mennyisége következtetni enged a nők életminőségére is. Ebben a szakaszban értékeljük és kategorizáljuk a nőkkel szemben elkövetett családon belüli erőszakformákat is, egyrészt az elszenvedett bántalmazások formái és azok következményei irányából, másrészt ezen agresszív megnyilvánulásoknak a női szexualitásra, illetve a szexuális harmóniára gyakorolt hatásain keresztül. Az utolsó, ötödik pontban azt vizsgáljuk, hogy mennyire érzik magukat a nők a férfiak által megbecsültnek, illetve azt is bemutatjuk, hogy megbecsültségük ezen szintje milyen további következményekkel jár párkapcsolatukra. Mindezek után a nők elégedettségi szintjének mérése következik, amely az általuk megélt legfontosabb hátrányok feltárását hivatott elvégezni. Ennek dimenziói között találjuk a jelenlegi szereposztással és megbecsültséggel történő elégedettséget, a kezdetekben megfogalmazott elvárásaik teljesülésével kapcsolatos elégedettséget, a saját családon belüli státuszukkal kapcsolatos elégedettséget, az érzelmi és szexuális életük szintjével történő elégedettséget, valamint a családjaikban megjelenő szenvedélybetegségek (alkoholizmus, játékszenvedély) formáit és azok következményeit szegénységi szintjükre és párkapcsolatukra...

 

ITT OLVASHATÓ