Szerző: É.
2016.03.24.
Épp most estem túl a magát megerőszakoltnak érző friss anyuka cikkén. Az említett cikket nem óhajtom minősíteni, privát véleményem természetesen van, de erre mindenkinek joga van, ahogy arra is, hogy a saját szemszögéből írja meg a saját élményeit. Ugyanakkor mégiscsak ez a cikk késztetett arra, hogy klaviatúrát ragadjak, mert szöget ütött a fejembe, vajon miért csak olyan írásokat olvasok úton-útfélen, ami a szülést horrorba öltözteti, és azoknak, akik még csak most készülnek erre a fantasztikus élményre, az életkedvét is elveszik, mintsem, hogy a szüléshez való kedvüket meghozza… Ne értsenek félre. A szüléshez való kedvet nem kell meghozni (a magas szinten teljesítendő női princípiumot most hagyjuk), aki saját gyermeket szeretne, és nőnemű, túl kell esnie rajta, és punktum, ezen nemigen lehet vitatkozni, és a béranyákat most hagyjuk ki a témából.
Hogy az interneten csak ilyen történetek fellelhetőek, ennek is oka van, méghozzá az, hogy a normális lefolyású szülésekről a kutya nem ír, hiszen minden rendben volt, minek írni róla. A nagyon komplikált szülésekről sem hiszem, hogy szívesen írnak, hiszen örülnek, hogy túlélték, így maradnak azok a sztorik, melyekben az elvárthoz képest marhára nem arról szólt a dolog, amit a kedves anyuka várt volna, nincs ezzel semmi gond, ám én szeretném hozzátenni, hogy az így, vagy úgy megélt szülések történetei a valós szüléseknek csak kis számát teszik ki, legalábbis a józan ész ezt diktálja, mert hogy is nézne ki az internet, ha tényleg minden anyuka megírná a maga sztoriját, minden bitsarkon összefutnánk egy történettel, és még a varázsa is elveszne.
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.