MÁRCIUS 15. A MÁSIK OLDALRÓL

SÁNDOR MÁRIA BLOGJA 
Szerző: Sándor Mária 
2016.03.19. 

És megint esik. Éjszakába nyúló egyeztetések, - szigorúan 5 perc szünet, 3 órás ülés után. - Nyújtsuk ki a lábunkat! - hangzik az utasítás még 7-én, 8-án, 9-én. És ott vagyunk, és egyre többen üljük körbe az asztalt...
15-e hajnal. Zuhog. Már megint állunk a vízben térdig - átfagyva, remegve... Társaimmal kora reggel már 100 db színes lufit fújtunk föl, egy másik néma rendezvényre, úgyhogy délutánra már a teljes kihűlés... telefonok folyamatosan. "Hol vagy? A sor elején várunk." A sor elején várunk. Én még a Társaimmal szinte a Hősök terén állok beszorulva a tömegbe, amikor eszembe jutott, hogy a beszédem a kocsiban maradt, a belvárosban.

Földalatti - rohanás. A földalattin nem kellett kapaszkodni, mert a tömeg egymást tartotta. Sok jó ember kis helyen is elfér. Hát ez így is volt... Hömpölyögnek az emberek a zuhogó esőben. Embertömegek, és sehol egy ingerült szó, egy türelmetlenség. Csendes tömeg! Hihetetlen... Mindenki tudja, miért jött, mit akar, és csak jönnek, jönnek minden irányból, a föld alól, és érkezik Veszprém, Miskolc, Szeged. Újra együtt!

ITT OLVASHATÓ