MAGYARORSZÁG EURÓPA VÉDŐBÁSTYÁJA? - ŐSELLENSÉGKÉP NAGY LAJOSTÓL LIPÓTIG i.RÉSZ

NAPI TÖRTÉNELMI FORRÁS BLOG
Szerző: Balogh Ebner
2016.03.03.

Egy jól körülhatárolható ellenségkép megrajzolásának számos, egymástól független, de több egymással összefüggő oka lehet, s ez nem volt másképpen a középkori illetve a kora-újkori Magyarországon sem. Ezen okok mögött természetesen jelen voltak objektív körülmények is mind a 14., mind a 17. században is, de számos olyan politikai indíttatásból kreált szimbólum került bele mind a törökökről, mind a magyarokról kialakult képbe, amelyek bemutatása árnyaltabb képet adhat.

Mindenekelőtt azonban fontos megjegyezni azt, hogy a törökről egységes kép nem létezett. Természetesen, ebből következik, hogy a 17. század végén, amikor egyes röplapkészítők Magyarországot a „kereszténység ellenségeként” tartották számon - elsősorban a törökkel együtt harcoló Thököly miatt - a "kuruc fejedelem" seregéhez képest egy arányaiban kisebb magyar sereg vett részt „kereszténység ügyének” védelmében is; így a magyarokról kialakult kép sem lehetett egységes...

 

ITT OLVASHATÓ