HA MINDEN NAP ÜNNEP, AKKOR EGYIK SEM AZ

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: Fáber Ágoston
2016.03.15.

Március 12-én szokásos futóköreimet róttam egy parkban, amikor egy érdekes jelenségre lettem figyelmes: egy férfit láttam futóruhában, kezében térképpel, szíve fölött kokárdával. A férfi cikkcakkmozgása, a park fáin elhelyezett jelzések és a térkép világossá tették, hogy itt tájfutó versenyről van szó. De vajon hogy kerül a csizma az asztalra, akarom mondani, a kokárda március 12-én a futóruhára?

Nemzeti ünnepek közeledtével rendszerint felélénkül a vita akörül, hogy hogyan is lenne méltóképpen egyik vagy másik ünnepünket megtartani. Ezzel összefüggésben pedig az ünnepekhez kapcsolódó szimbólumok szerepére, használatára is rá szoktunk kérdezni. Talán az olvasók közül sokan emlékeznek még arra, amikor 2002. március 15-én a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület felkérte a Fidesz híveit, hogy az országgyűlési választásokig továbbra is hordják a kokárdát.

Sokan ezt örömmel megtették, mások pedig a felvetéssel szembeni ellenérzésüknek adtak hangot, arra hivatkozva, hogy a kokárda a nemzeti összetartozás szimbóluma, nemzeti jelkép, amelyet egyetlen politikai párt hívei sem sajátíthatnak ki maguknak.

A következőkben a nemzeti és ünnepi jelképek értelmére fogunk rákérdezni, és azt vizsgáljuk majd meg, hogy milyen következményekkel jár az ünnepi szimbólumok ünnepeken kívüli használata.

Ehhez egy kicsit messzebbről érdemes nekirugaszkodnunk...

ITT OLVASHATÓ