HUPPA BLOG
Szerző: Fábián András
2016.03.25.
Tegnap azon meditált egy barátom, hogy mi lehet a személyi kultusz oka. Mi emelheti fel és tarthatja életben a diktátorokat, amikor a környezetük is látja, és minden porcikájában megéli a rettegést és fenyegetettséget, amit egy ilyen körhöz való tartozás – ha lehet így fogalmazni – élménye jelent?
Sokan próbálták már, több-kevesebb sikerrel megmagyarázni ezt a lélektani kérdést, persze van kultusznak is, de vélhetőleg mindegyikből hiányzik maga az ember, az emberi tényező, és ezért vetődik fel újra és újra. Vagy – persze – valami másért, de mégis.
Töprengéseim során hirtelen eszembe jutott a Rommel című nagy ívű filmdráma, a II. világháború afrikai hőséről, a nyugati front parancsnokáról. Rommel az Abwehr régi vágású tisztje volt, Hitler odaadó híve ugyan, de konzervatív katona is. Kora legnagyobb tekintélyű, legnépszerűbb német tábornoka.
Tiszttársai megpróbálták rávenni, hogy csatlakozzon a Von Stauffenberg gróf vezette Walkür fedőnevű művelethez, melynek célja Hitler kiiktatása és a béketárgyalások megkezdése. Rommel ragaszkodik ahhoz, hogy Hitlert a német nép elleni bűneiért állítsák bíróság elé, de határozottan elutasítja azt, hogy végezzenek vele.gy mi lehet a személyi kultusz oka. Mi emelheti fel és tarthatja életben a diktátorokat, amikor a környezetük is látja, és minden porcikájában megéli a rettegést és fenyegetettséget, amit egy ilyen körhöz való tartozás – ha lehet így fogalmazni – élménye jelent?
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.