Szerző: Ralf
2016.03.18.
Abban alighanem mindannyian megegyezhetünk, hogy az igazságszolgáltatás, szélesebb értelemben az állam, nem tehet különbséget állampolgár és állampolgár között, ezért az egyenlőségről szóló vita általában az anyagi egyenlőségről szól. De vajon mennyire jogos az a követelés, hogy az állam a jövedelmek újraelosztásával a jövedelmi különbségeket is orvosolja, ha nem is teljesen, legalább részben?
Erre létezik nagyon kézenfekvő magyarázat is, miért érdemel valaki kevesebbet csak azért, mert rosszabb körülmények közé született, kevesebb lehetősége volt tanulni, kevesebb ismeretet, kultúrát, előképzettséget tudott otthonról megszerezni. És miért érdemel többet valaki csak azért, mert szerencsésebb környezetbe született, többet érdemel?
Lássunk egy példát, kitalált lesz ugyan, de talán a való élettől nem túlságosan elrugaszkodott.
Tegyük fel, kiválasztunk hasra ütve 10 embert a lakótelepről, és mindegyiküknek adunk 10 millió forintot. Azonos pontról, egyenlőként indulnak tehát, a kapott összeget egyformán érdemlik meg, és egyformán nem.
Ha egy év múlva megnézzük, mire jutottak, már különbségeket fedezünk fel köztük. Lesz három, akinek már egy fillérje sem maradt, egyikük eljátszotta, a másik menő autót vett rajta, a harmadik egy luxus turistaúton vett részt a családjával. Lesz négy, akinek enyhén fogyott a pénze, de még maradt. Egyikük kölcsönadott egy barátjának, de az nem fizette vissza, a másik kicsit fellélegezhet, megvehet olyasmit is, amire eddig a fizetéséből nem telt.
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.