Szerző: Bozóki András
2015. december
Hogyan, milyen formában mûködik a politikai befolyásolás egy hibrid rezsimben? Korábbi írásomban összevetettem a kommunista, a demokratikus és a maffiaállami befolyási modelleket. Ebben az írásban a maffiaállami befolyásmodell konkretizálására teszek kísérletet a 2014–15-ös magyarországi adatok vizsgálata alapján. Elemzésemben a magyar „befolyásbarométerre” támaszkodom. E barométer úgy jött létre, hogy A 100 leggazdagabb címû éves kiadvány szerkesztõje nem elégedett meg a leggazdagabbak lajstromozásával, hanem megpróbálta azt is felmérni, hogy kik a legbefolyásosabbak Magyarországon. Politikai elemzõket kért fel arra, hogy vélt befolyásosságuk alapján egy 0-tól 100 pontig terjedõ skálán helyezzenek el száz politikust, üzletembert, közéleti szereplõt. Fontos megszorítás volt, hogy az elemzõk csak a Napi.hu által elõre megnevezett személyek közül választhattak. A beérkezett válaszokat a kiadvány munkatársai szereplõnként összesítették, kivették a legalacsonyabb és a legmagasabb pontszámot, majd a megmaradtaknak kiszámították az átlagát. Az így kapott „osztályzatok” alapján állították össze a magyar befolyásbarométert.
Az elemzõk a következõ definícióval dolgoztak: az a személy befolyásos, „aki egy ügy érdekében közvetlenül vagy közvetve több pénzt és/vagy erõforrást tud megmozgatni”. Ez a definíció nyilvánvalóan vitatható, hiszen a befolyás fogalmát szûken, rövid távon, a materiális javakra vonatkoztatva értelmezi. Azért rövid távon, mert az egy ügyre megmozdítható erõforrások biztosítása független az erõforrások felhasználásának eredményétõl. Lehet, hogy az a befolyásosabb, aki kisebb ráfordítással nagyobb eredményt tud elérni, vagy az, aki nemcsak egy, hanem egyszerre több ügyre képes rendszeresen erõforrásokat mozgósítani. A befolyás fogalmának nyilvánvalóan van idõbeli korlátja, ezért az elemzõk a fogalmat elsõsorban praktikus dolgokon keresztül próbálták megragadni, figyelmen kívül hagyva a tágabb értelmû és hosszabb távra érvényes hatásokat. Egy példa: a „Nemzeti Együttmûködés Rendszerén” (NER) belül Liszkay Gábor lapigazgató nyilván nagyobb politikai befolyással rendelkezik, mint Eötvös Péter zeneszerzõ. De a politikai vezetõk mégis utóbbit illették a legmagasabb kitüntetéssel abban a reményben, hogy ezáltal a rendszer egésze kedvezõbb színben tûnik majd fel. Felvethetõ a kérdés, hogy vajon ki a befolyásosabb a rendszer szempontjából: Liszkay Gábor vagy Eötvös Péter? A megkérdezett elemzõk választása – nyilván jó okkal – Liszkayra esett...
Bozóki András: Hatalmi rendszerek és befolyási modellek (Mozgó Világ)
VálaszTörlésBozóki András: Családi tűzfészek – A kultúra a szimbolikus politika fogságában (Mozgó Világ))
VálaszTörlés