4 DOLOG, AMIT ROSSZUL TUDTÁL A FOGYATÉKOS EMBEREKRŐL

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: Petri Gábor
2016.03.19.

A kormány idén induló programja keretében 2020-ig több ezer fogyatékos ember költözhet majd nagy bentlakásos intézetekből kisebb, közösségi alapú lakhatásba. Ez lesz az utóbbi évtizedek egyik legjelentősebb, régóta várt ellátási reformja. A Kettős Mérce ezért idén több cikket is szentel majd a témának: ezúttal néhány olyan tévhitet szeretnénk eloszlatni, amely a fogyatékos emberek önálló életvitelével kapcsolatos.

Kezdjük talán azzal, hogy senki sem teljesen önellátó, mindenkinek egész élete során szüksége van bizonyos esetekben fizikai vagy lelki támogatásra, közvetlen környezete vagy a társadalom részéről – csak éppen fogyatékos emberek számára ez olykor több vagy konkrétabb akadályokba ütközik. Ebből kiindulvaönálló életvitelen azt értjük, ha egy fogyatékos ember az otthonában, a munkahelyén és a közösség tagjaként ugyanazzal a választási lehetőséggel, ellenőrzéssel és szabadsággal rendelkezik, mint a társadalom nem-fogyatékos tagjai, és mindehhez megfelelő támogatást kap a társadalomtól.

A fogyatékosságot nem büntetjük azzal, hogy elszigetelten, bezárva „kezeljük” az érintetteket, hanem megfelelő szolgáltatásokat adunk ahhoz, hogy speciális igényeiket kielégítve élhessenek. Tehát az önálló életvitel nem szükségszerűen jelenti azt, hogy „mindent maga csinál”, de azt igen, hogy a gyakorlati segítség a saját választásain és szükségletein alapul.

ITT OLVASHATÓ