TEJKÉK BALATON

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: Aczél Gábor
2016.02.20.

A Bezerédi utcai általános iskolában történelemre és magyarra tanított Wenner József. Kopott zakója alatt jobbára kockás inget viselt. De nem ezért szerettem. Hanem mert ő szerette, amit az óráin előadott. Sose felejtem el, ahogyan történelemből felelevenítette az alig néhány évvel korábban befejezett második világháború eseményeit. Sokszor előfordult, hogy az általa oly élvezetesen felidézett történésekből a tankönyvben csak egy-egy mondatot leltem, olykor még annyit se. Például Dunkerque homokdűnéiről beszélve, miután a fekete táblára lendületesen felírta az általunk ismeretlen város nevét, ugyanazzal a lendülettel vázolta fel a Doveri-szoros innenső tengerpartjára szorított francia katonák egyre zsugorodó hadállásait, szinte láttuk a minden oldalról rájuk törő német túlerőt, átéreztük reménytelennek láttatott helyzetüket, aztán fellélegeztünk, amint Anglia csücskéből értük indult a hajó- és csónakáradat, szorítottunk, hogy minél több embert tudjanak megmenteni. Wenner Józsefnek köszönhetően olyat is tudtam erről a korszakról már gyerekkoromban, amit mások nem, jól emlékszem egyebek között a finnországi csata kezdetét jelző mondatára, hogy a karéliai földszoroson meginduló támadás előtt szovjet gépek bombázták Helsinkit és Viipurit...

ITT OLVASHATÓ