MOST HAL EL PONTOSAN...

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2016.02.21.

A pedagóguslázadás az elmúlt évek egyik legszebb akciója, maga a megtestesült hazafiság, az értelmiség oly nagyon hiányolt felelősségvállalása a jövőért, gyermekeinkért, az országért.Kár lenne hagyni szétbarmolni, mint annyi mást, mint az egészségügy háromszáz forintért szétvert reformját, mint a pártok finanszírozásának reformját, és még lehetne folytatni a sort.
De ehhez ki kellene tartani, nem lenne szabad engedni a szirénhangoknak, a követelésekről kellene beszélni - a hatalomnak is.
Egyszerűen.
Egyes számú követelés: teljesíthető holnap, kettes számú követelés teljesíthető a következő tanévtől, hármas számú követelés teljesítésére nincs pénz, de ha megmondják, hogy minek a terhére, akkor tárgyalhatunk róla.
Az az ország arról nevezetes, hogy az utóbbi években az elvonások minden szférában nőttek, oktatást, egészségügyet is beleértve, itt lenne az ideje az elszámolásnak - hova ment és megy ez a rengeteg pénz?
Engem nem vigasztal, hogy Sajátláb Rasinak futotta tizenötmillióért iskolára Svájcban, engem az vigasztalna, ha egy ilyen iskolában a helyet például egy országos tanulmányi verseny első helyezettjeként lehetne elnyerni.
Mégse lehet ugyanis mindenkinek az apja miniszterelnök - jelzem, neki sem kellene, hogy az legyen a kedves apuka, a traktorosság jobban állna neki, ha már - Kádár rendszerének hála - meg is haladta a libatolvaj szintet.
Na, nem erkölcsileg, mennyiségileg.
Szóval, észnél kellene a szervezőknek lenni.
Folyamatos akciók kellenének, mert az a tömeg, melyet nem foglalkoztatnak szétszalad, mint öregapó csigái az erdőn...

ITT OLVASHATÓ