Szerző: MHE
2016.02.29.
Ezzel lehet a legjobban összefoglalni a vasárnap történteket. Orbán Viktor miniszterelnök megtartotta a 18. évértékelő beszédét, valamint időközi önkormányzati választás volt Salgótarjánban.
A beszédet két részre lehet osztani: a sikerekre és a rettegésre. 2010 után beindult a sikertörténet, megszűnt az infláció, hazaküldtük az IMF-et, adócsökkentés, fizetések emelkedése, rezsicsökkentés, az iskolák és a kórházak megmentése (itt már hangosan röhögtem). Ezután jött a rettegés. Minden sikerünk veszélyben van a migránsok és Brüsszel miatt. Brüsszelt meg kell állítani (de azért a pénzt küldjék), a határokat meg kell védeni. A magyar népnek pedig olyan nagy szerencséje van, hogy ez a drága jó ember megvéd minket a zendülésektől, és a nőkre vadászó bandáktól.
Majd este kiderült, hogy Fekete Zsolt, az MSZP-DK-TVE jelöltje nyert a Fideszes Simon Tiborral szemben a polgármester-választáson. Győzelme pedig nem szoros volt, hanem sima. Nem mondanám nagy verésnek, ~10 százalékpont nem nagy különbség, de az biztos, hogy sima volt.
Ez a választás szintén protestszavazás volt. Az embereknek elege lett a Fideszből, és ezt ki is fejezték. Ugyanis a fentebb felvázolt sikerek csak a Fideszes álomvilágban sikerek, a valóság ezzel szöges ellentétben áll. Ez leginkább az egészségügy és az oktatás esetében tapasztalható. A tanárok nem véletlenül tüntetnek. Nem áll mögöttük a gyíkember Soros György, nem heccelik őket baloldali pártok, egész egyszerűen probléma van a rendszerben, amit meg kellene végre oldani. Ehelyett mit lát az egyszeri ember? A tanártüntetés vezetőit ott próbálják lejáratni, ahol tudják. Hol egy ÁVH-s gyerekének hazudják, hol pedig az új Csintalan Sándor (szül. Zuschlag János) próbálja lejáratni őket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.