ÉRZELMI HULLÁMVASÚT

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2016.02.15.

Egy valamennyire is sikeres tüntetés vagy bármiféle más akció után a demokraták már kiábrándult, de még csodát váró soraiban felhorgad a remény - hátha ez volt "az" a szikra, hátha most, hátha!Aztán eltelik kis idő, a tüntetők hazamennek, a politikusok meg elkezdik új értelmezési tartományba helyezni a dolgokat, persze mindenki a saját értelmezési tartományában ítéli meg az eseményeket.

A bánatos és elmagányosodott demokrata pedig ül a konyhaasztalnál és bávatagon néz ki a fejéből - a francba, hogy észre se vette, hogy amit ő forradalmi lelkesedésnek hitt, az populista hőzöngés, amit meg beszariságnak vélt, az a polgári középosztály visszafogott szakmaisága.
Aztán ha kap egy kis aprópénzt, akkor majd elégedetten bólint - na lám, megérte kimenni a Parlament elé, itt az eredmény!
Két-három évre meglett a lelki békéje, holott tévedett - nem a Parlament elé kellett volna kimenni, hanem be kellett volna menni a Parlamentbe.

 

Nopersze, ez nem olyan egyszerű dolog, merthogy a kapukat felrobbantani csak azoknak szabad, akik kellőképpen megbízhatóak, bombát is csak a megfelelő párt székházának megfelelő erkélyére szabad dobni úgy, hogy nagyot durranjon, mint Torgyán kukája is, vagy Szájer lakatlan lakása - de azért kárt ne nagyon okozzon.

Persze ezek a dolgok csak visszamenőleg tekinthetők legitimnek, akkor még szükség volt a látványsportokra, ma már az állam átvette a feladatokat ezen a területen is, de a szakértelem - rossz nyelvek szerint - azért jól jött Kolontáron.
Mostanában inkább gyújtogatunk, talán a nagy elődök példáján lelkesülve, igaz, mi nem a Reichstagot égetjük porig, csak a nagy tervek útjában álló sportcsarnokokat, de hát - ki a kicsit nem becsüli, ugye...

 

ITT OLVASHATÓ