A KÖZTÁRSASÁG ÁLLAPOTA

NÉPSZABADSÁG ONLINE - VÉLEMÉNY
Szerző: Majtényi László
2016.02.06.

S mit úgy hívtunk: köztársaság, az nincsen. Utolsó avas morzsáit rágjuk – ezzel a József Attila-parafrázissal kezdeném. És egy napi hírrel folytatnám: a magyar urak ellopták a korrupcióellenes küzdelemre küldött pénzeket (is). Ha a történelem színpadi vagy általában irodalmi mű lenne, azt mondanánk, ez a végjáték, innen nincs tovább. Ez már bruhaha, komédia.
De hát ismerjük el, mi mást is tehettek volna? A dilemma így szólt: visszaküldeni azt a pénzt az Európai Uniónak, vagy ellopni. És hát visszaadni még sokkal-sokkal kínosabb, mint ellopni! Hiszen Lánczi András, valamikori haverom nemrégiben pontosan megmondta, „amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája". Mégsem végjátékozom, mert tudom, hogy régen oda az igaz­ság, ez még nem a végjáték, és ha mégis, akkor a bő évszázada tartó, és ki tudja, mikor ér majd tényleg véget. Igazából – és ez, tudom, nem visszaélés a holtak némaságával – Ady Endre mai szavaira lennék kíváncsi, mert erről nála ékes­szólóbban senki nem szólhatna. Elsőként talán megkérdezné, hogy Ugyan, magyarjaim, mit csináltatok az elmúlt százhúsz évben, ha itt tartotok? Neki már újsütetű debreceni hírlapíróként is az volt a véleménye, hogy Magyarország helyén rövidesen fehér folt lesz a térképen ezzel a felirattal: „Magyarország volt, de ellopták". És a máról talán így is szólhatna: „Most már nagyon jó, mert nem lehet rosszabb" – de ha ezt mondaná, tévedne. Mi, ha okosabbak nem is, de biztosan tájékozottabbak vagyunk nála, mert látjuk, mi minden történt azóta, hogy ő nincs. Van ennél is lejjebb...


ITT OLVASHATÓ