Szerző: Pál Benedek
2016.01.20.
Szaúd-Arábia az év elején kivégzett egy síita vallástudóst. Az olajmonarchia lépése nemcsak Iránt, a térség legnagyobb síita hatalmát, hanem több más országot is feldühített. Az újonnan elszabadult vallási ellentétek kapcsán Richard Galustian a The Spectatorban elemezte a közel-keleti hatalmi politikát. A szerző szerint a zuhanó olajár a szaúdi uralkodóház bukását hozhatja. Ezzel szemben a tavaly aláírt atomalku kitörési pontot biztosít az egyre erősödő Iránnak.
Nemcsak Iránt dühítette fel Nimr al-Nimr síita vallástudós kivégzése. Több más olyan országban tüntetések törtek ki, ahol jelen van a másfél évezredes síita-szunnita vallási ellentét. Emberek vonultak utcára Bahreinban, Libanonban, Pakisztánban és Irakban. Irán reakciója kérlelhetetlen volt, amikor Khamenei ajatollah twitteren azt üzente, hogy következményei lesznek a mártír halálának − írja Galustian. Mindeközben azonban jelen volt az óvatosság is az iráni megnyilvánulásokban. Ugyanis Rouhani elnök a szaúdi nagykövetséget megtámadó tömeg felelősségre vonását követelte. Galustian szerint lehet, hogy pont azért, mivel az elnök tudja, hogy miközben Irán csillaga emelkedőben van, Szaúdi-Arábiáé viszont hanyatlik.
Galustian Doulas Murray-t idézi, aki szerint a régió két nagyhatalma, a szaúdi uralkodóház és az iráni ajatollahok nemcsak a régiós hegemóniáért harcolnak, hanem a túlélésért is. Galustian szerint ebben a harcban Iránnak lényeges előnye van.
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.