Szerző: Nagy Bandó András
2016.01.05.
"Nem most, de egyre hülyébb a nagy bunkó!' (Székely Éva)
Ez a színvonal…
Magasról ejthetnék a lassan megszokottá váló gyűlölködő kommentekre, néha elképesztő hangnemre váltó kommentelőkre, de nem tehetem meg. Akivel tudok, akivel még lehet, inkább beszélgetek, beszélgetnék, ha hagynák, érdekel a mások, a másmilyenek véleménye, én tényleg keresztény vagyok.
Jézuskövető, hittel élek, mióta a világra eszméltem, aki nem hiszi, olvassa el az András könyve című kötetemet, igaz, csak félve ajánlom, mert Hankiss Elemér volt szíves azt írni az előszóban, hogy azért, amit ebben a könyvben megírtam, néhány száz éve még megégettek volna…
És ha már itt tartunk: az a rettenetes kor a kereszténység legszégyenteljesebb időszaka volt, és mi hiányzott belőle, kedves kommentelők? Épp az igazi szeretet. Az, amit ma sem vélek fölfedezni a mocskolódó, bunkóindíttatású és tahó végkimenetelű kommentekben. Tisztelet a kivételeknek, persze, annak a pár érdemben kommentelő, tisztességes jobbos kommentelőnek, akik valóban érdemben írnak, és időt szánnak egy korrekt párbeszédre. Sajnos épp az András könyve megjelenése utáni hitviták során kellett megtapasztalnom, hogy meddig tart a magukat keresztyénnek vallók vitaképessége: amíg a logika mentén még vállalhatók az érveik. Amint mélyebbre kell menni, vagy föladják, mert kifogynak az érvekből, vagy képtelenek folytatni, mert jaj, ez már blaszfémia…
ITT OLVASHATÓ
A legfőbb baj az, hogy a "kommentelés" kultúra kérdése. Amikor kéretlenül (bocsánat, hogy a csapos közbeszól), odafurakszunk valaki gondolatához. Ez talán a legelső, amit muszáj végiggondolni. Nem hívtak ide, ha úgy tetszik, a megjegyzésemmel privát világot érintek, még akkor is, ha nyilvánossá van téve. S mindegy a név, vagy névtelenség, belső kérdés, hogy névtelenül sem lehet tenni, mondani "kiokádni" a pocsékságot. Én az idén tudtam meg, hogy miért nincsen Operabál. Le vagyok maradva, de nem esett le. Szóval a neveltetés jobban úri huncutság volt, mint a sok pénz és a drága öltözet. Hát ezt lehet látni, a sok pucér lelket, Operabál nélkül....
VálaszTörlés