CSENDES FENNTARTHATÓSÁG FORRADALMA A PÉNZÜGYI SZEKTORBAN

CHIKANSPLANET
Szerző: ifj. Chikán Attila
2016.01.08.

A háttérben zajlik a nemzetközi pénzügyi rendszer átalakítása a klímavédelmi és fenntarthatósági szempontok mentén, a magán- és az állami szférában egyaránt. Az Európai Unióban egyre több hatóság vizsgálja a klímaváltozás pénzügyi szektorra gyakorolt hatásait, míg a norvég állami alapkezelő és az Allianz egymást felüllicitálva igyekszik kivonni befektetéseit a fosszilis energiaforrásokhoz köthető projektekből. A változás teljes mértékét és ütemét persze nehéz felmérni, de ha a globális pénzügyi rendszer tényleg átáll a fenntarthatósági és klímavédelmi szempontok szigorú követésére, annak hatását jó eséllyel mindenki érezni fogja.

Ha nem is látványosan, sőt kifejezetten a háttérben, de gyors ütemben zajlik a nemzetközi pénzügyi rendszer fenntarthatósági paradigmáknak megfelelő újraformálása. Ez úgy értendő, hogy mind a magán-, mind az állami szféra szereplői egyre inkább felismerik a klímaváltozás kockázatait és ennek megfelelően alakítják befektetéseiket és a szabályozói környezetet.

Ezt a folyamatot rendkívül jól mutatják be az európai történések: Norvégia például elkezdte kivonni állami tőkealapjainak befektetéseit a fosszilis energiaforrásokhoz köthető projektekből, míg Franciaország a világon elsőként bevezette a kötelező klímaügyi beszámolások követelményrendszerét az intézményi befektetők számára. Emellett a svéd kormány is egy olyan programcsomag bevezetését tervezi, amely a fenntarthatósághoz kapcsolódó, az eddiginél szélesebb körű és alaposabb befektetői tájékoztatást célozza meg, illetve előírja, hogy a hatóságoknak és cégeknek milyen klímakockázatokkal kell foglalkozniuk. Az pedig önmagában beszédes, hogy a brit, a svéd, a német és a holland pénzügyi hatóságok egyaránt vizsgálják, hogy a klímaváltozásnak milyen hatása van az Unió pénzügyi rendszerére...

 

ITT OLVASHATÓ