BEKIÁLTÁS BLOG
Szerző: Kabai Domokos Lajos
2016.01.06.
Valamit nagyon, de nagyon nem értek. Jó, jó. Én is láttam az Euronews késő esti riportjában a német lányt, aki öntudatának teljes komolyságával nyilatkozta, hogy egyéni szabadságjogaiban korlátozva érzi magát most, mivel a német–dán határon igazoltatják, szóval macerálják. Ugyanebben a riportban hallottam a kölni huszonéves nőt, amint szinte szenvtelenül beszélt az őt Szilveszterkor molesztálókról.
Persze, értem: lehetséges, hogy van a nyugati, vagyis a mi gyerekeinknek, unokáinknak egy igen-igen széles, még az is lehet, hogy többségben, lévő rétege, amely köré sikerült egy őket minden veszéllyel szemben érzéketlenné tevő álomvilágot építeni. Olyat, amelyben az igazság, főleg az ő igazságuk mindig diadalmaskodik. Amelyben páriák – szülők, nagyszülők, óvónők, pedagógusok, sportedzők, külön tanárok, orvosok, pszichiáterek, tőlünk legnyugatabbra állami hivatalnokok, szakszervezetek, emberi jogvédők – tömege nyüzsög annak érdekében, hogy mindig minden pillanatban érvényesüljön az ifjúi dacos akarat a bölcsőtől az első munkahelyig...
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.